Állami költségvetés - 1930-1931

Részletezés

u a nyugdijteher indokolatlanul növekedjék; 2) a magasabb állások száma lényegesen csökkentetik és visszaállittatik a hadnagyi, illetőleg ezzel egy tekintet alá eső rendfokozat azoknál a csoportoknál, amelyeknél ez a rendfokozat az utóbbi években megszüntettetett. A személyi járandóságok emelkedését léhát ellensúlyozza a dologi kiadások megfelelő apadása s igy a szóbanlevő rendezés nem jelenti a költségvetés ujabb megterhelését, hanem csak a kiadásoknak az egyes rovatok közötti eltolódását. E rendezéstől eltekintve, a személyi járandóságoknál tulajdonképen lényeges megtakarítás mutatkozik^ ami annak tudható be, hogy a kormány által elhatározott s több év alatt végrehajtandó létszámapasztásra való tekintettel az állami közigazgatás tényleges szolgálatban álló tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak létszáma az 1929/30. évi létszámmal szemben számottevő apadást mutat s ezenfelül az évközi megtakarítás mérve a létszámapasztással, illetőleg a megállapítandó normálstátusokra való áttéréssel kapcsolatban várható magasabb százalékokkal irányoztatott elő. Az állami közigazgatás alkalmazottainak létszáma az 1930/31. évi költségvetésben végeredményben 457 fővel apadt, pedig a vallás- és közoktatásügyi tárcánál a tankötelesek számának növekedésére való tekintettel 200 tanítói állás irányoztatott elő. Ezek az állások a nvugellátások terhének apasztása céljából nyugdíjas tanítók reaktiválásával töltetnek be. Az állásoknak az egyes tárcák és fizetési osztályok, illetőleg csoportok közötti megoszlását a költségvetés mellékletét képező létszámkimutatás tartalmazza részletesen, amely létszámkimutatás beosztásában csak annyiban történt változás, hogy az-automatikus előmenetel alá tartozó tanszemélyzet, mint az részben régebben is szokásos volt, a fizetési osztályok szerinti részletezés mellőzésével, a kinevezés alá eső tisztviselők státusától elválasztva, kiilön tiintettetett ki. Az állami közigazgatásnál alkalmazott állandó munkások létszáma az 1930/31. évi költségvetésben változatlan. Miután a költségvetés dologi kiadásainak apasztása ellenében a személyi járandóságok emeltettek a dologi és átmeneti kiadások pedig nagyobb arányban apasztattak, mint az egyéb kiadások természetes, hogy a személyi járandóságoknak aránya az állami közigazgatás összes kiadásaihoz viszonyítva az előző évvel szemben némileg emelkedett. Ez az arány a pénzügyi újjáépítés kezdetétől számítva a következő: az 1924/25. évi költségvetés szerint 36 2 % az 1925/26. „ „ „ 35-5 „ az 1926/27. „ „ „ 34"2 „ az 1927/28. „ „ „ . • 336 „ az 1928/29. „ „ „ 33*6 „ az 1929/30. „ „ „ 32*5 „ az 1930/31. „ „ „ pedig 33*9 „ Ha a személyi járandóságokhoz hozzászámítjuk a nyugellátások szükségletét és az önkormányzati alkalmazottak és nyugdijasok járandóságaihoz adott hozzájárulásokat is, akkor a következő arányt kapjuk: az 1924/25. évi költségvetés szerint 55"7 % az 1925/26. „ . „ „ 537 „ az 1926/27. „ „ „ 51 -6 „ az 1927/28. „ „ „ 52 3 „ az 1928/29. „ „ „ 53 2 „ az 1929/30. „ „ „ . . / 517 „ az 1930/31. „ „ „ pedig 54*1 „ vagyis szintén emelkedést mutat, mert az 1930/31. évi költségvetésben a dologi kiadásokból egyes tételek a személyi járandóságok közé vitettek át, továbbá a személyi járandóságokon kivül a nyugellátások szükséglete és az önkormányzati alkalmazottak és nyugdijasok járandóságaihoz adott hozzájárulások összege is emelkedett. A nyugellátások 3,962.472 P többlete a nyugdijasok, özvegyek és árvák számának 710 főnyi emelkedésére, egyes városoknak és községeknek fentebb már említett magasabb lakáspénzosztályba való sorozására, illetőleg az ezzel kapcsolatos lakbértöbbletekre, továbbá arra vezethető vissza, hogy a régi nyugdijasokat fokozatosan olyanok váltják fel, akik magasabb illetmények alapján kapnak