Állami költségvetés - 1930-1931
Részletezés
42 Remélem, hogy a nemzetközi gazdasági feszültségnek máris érezhető enyhülésével kapcsolatban, a magyar gazdasági helyzet is ujabb lendületet nyer s ez az állami bevételek csökkenésének gátat fog vetni, sőt azok újból fejlődő irányt fognak mutatni. Ezt kétségtelenül jelentékenyen elő fogja mozditani a jóvátételi kérdés végleges rendezése, ami a nemzet pénzügyi szuverenitásának helyreállításával megteremti az előfeltételét a külföldi tőke alkalmas időben való akadálytalan igénybevételének. A nemzetközi pénzpiac és a kamatviszonyok állandó javulása remélhetőleg rövidesen lehetővé teszi az ország hitelszükségletének kielégítését s a kormány beruházási programmjának végrehajtását, amelynek célja az ország mezőgazdasági és ipari termelésének fejlesztése, nevezetesen földünk termőerejének jobb kihasználása, az okszerű gazdálkodás terjesztése, a termelésnek biztosabb jövedelmezőségű és több munkaalkalmat nyújtó irányban való átszervezése, az állattenyésztés, különösen a baromfitenyésztés fejlesztése, az értékesítés megszervezése, a kivitel fokozása, a megfelelő előfeltételekkel rendelkező hazai ipar fejlesztése s mindezek révén kereskedelmi és fizetési mérlegünk további javítása, munkaalkalmak teremtése és az egészséges gazdasági fejlődés biztosítása. A jövő évi költségvetés összeállításánál azonban, a tényleges helyzettel számolva, a kiadások lehető mérséklésének alapelvéből indultam ki. Ha az 1929/30. évi költségvetés végeredményeit tekintjük, csökkenés mutatkozik. Nyilvánvaló azonban, hogy az államháztartásnak számos olyan tétele van, amelyek nem csökkenthetők tetszés szerint. így elsősorban az állami adósságok, a békeszerződési terhek és a nyugellátások kielégítéséről mindenesetre gondoskodni kell. Vannak továbbá olyan kiadások is, amelyeket szociális szempontokból nem lehet csökkenteni. Ilyenek pl. a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák járandóságai, a betegápolási költségek, a társadalombiztosításhoz adott hozzájárulás, a hadikölcsönjegyzők segélyezése, stb. Számos olyan tétel van továbbá a költségvetésben, amely bizonyos bevételekkel áll összefüggésben, amelyeket tehát emiatt nem lehet apasztani, mint pl. a gépjárműadóból fedezett útügyi kiadásokat. Kétségtelen továbbá, hogy a személyi járandóságoknál a meglévő személyzet törvényes illetményeit folyósítani kell, a dologi kiadásoknál a fennálló szerződések alapján teljesítendő fizetéseket, a beruházásoknál pedig a folyamatban lévő építkezések folytatására szükséges összegeket mellőzni nem lehet. Ép így az állami üzemeknél sem lehet mellőzni azokat a kiadásokat, amelyek a forgalom és termelés biztosítása érdekében szükségesek. Ha még ezenfelül azt is figyelembe vesszük, hogy a költségvetésben egyes elkerülhetetlen kiadási többletekről is gondoskodás történt, mint például a békeszerződési terhek 1"2 millió P-s, a nyugdijak 5"6 millió P-s, a lakbérosztálybasorozási helyesbítések 3*5 millió P-s, az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságainál mutatkozó 0*4 millió P-s többletéről, akkor meg kell állapítani, hogy a költségvetés kiadásainál elért megtakarítás tulajdonképen nagyobb mérvű, mint amilyennek a fenti számadatok mutatják. Ezt a megtakarítást a folyamatba tett egyszerűsítések és létszámapasztások még növelni fogják, de addig, amíg ezeknek további hatása nem jelentkezik, nagyobb csökkentések nem lehetségesek. Az 1930/31. évi előirányzat végösszegei a következők: az állami közigazgatás kiadásainál az állami üzemek kiadásainál pedig együttvéve tehát 30,541.400 P 25,111.400 P, 5,430.000 „ I. Állami közigazgatás összes kiadásai összes bevételei 895,689.000 P 896,659.000 „ » feleslege . 970.000 P II. Az állami üzemek összes kiadásai összes bevételei 502,441.000 P 504,441.000 „ feleslege 2,000.000 P
