Állami költségvetés - 1929-1930
Népjóléti és munkaügyi minisztérium - INDOKOLÁS A NÉPJÓLÉTI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTERIUM 1929/30. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
100 járulás összege mindkét intézetnél összesen évi 2,200.000 pengő, s ezt az Öszszeget a két intézet között a népjóléti és munkaügyi miniszter osztja fel. Az 1928. év folyamán ujabb jelentős törvény látott napvilágot és pedig az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítás tárgyában rendelkező 1928 : XL. t.-c. A két törvény működésének körére vonatkozólag legyen szabad felhívnom a figyelmet a következő fejtegetésekre. A törvényhozás előtt ismeretes, hogy Magyarország még 1891-ben megvalósította a betegség elleni kötelező biztosítást, az 1891 : XIV. t.-c. életrehivásával. A törvény alapján az egész országban 453 betegsegélyző pénztár működött, de egynek-egynek olyan kicsi volt a taglétszáma, hogy kötelezettségeinek nem tudott eleget tenni. Miután az 1891 : XIV. t.-c. a hozzáfűzött várakozásnak nem felelt meg, elkerülhetetlenné vált a társadalombiztosításnak újjászervezése. Ezzel egyidejűleg meg kellett valósítani a munkavállalóknak baleset esetére való kötelező biztosítását. Az 1907 : XIX. t.-c. volt az, amely a kötelező betegségi biztosítást megreformálta és a baleset esetére szóló kötelező biztosítást megalkotta. További jelentős lépéssel vitte előre a magyar társadalombiztosítás ügyét az 1927 : XXI. t.-c., mely a központosítás hive és azt teljes mértékben fenntartja, sőt bizonyos vonatkozásokban az eddiginél erélyesebben juttatja kifejezésre, amennyiben a törvény életbeléptekor az eddigi központi szerv, az Országos Munkásbiztositó Pénztár összes helyi szervei felszámoltak és összes jogaik az Országos Munkásbiztositó Intézetre —- illetve a mai Országos Társadalombiztosító Intézetre — mint az Országos Munkásbiztositó Pénztár jogutódjára szálltak át. A biztosítás központi szervezetének helyi szervei a kerületi pénztárak, az üzemükben legalább 1.000 biztosításra kötelezett alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál pedig az úgynevezett vállalati pénztárak, a bányanyugbérbiztositási viszonylatban bányatársládák. A magánalkalmazottak betegségi biztosítását egy különálló intézmény, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete látja el (azelőtt a Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézet). Az Országos Társadalombiztosító Intézet élén központi kormányzati szervek állanak. A közgyűlés, melyet titkos és proporcionális választási rendszer szerint a munkaadók és a biztosítottak paritásos alapon választanak, választja meg ugyancsak paritásos alapon, titkos szavazással az önkormányzat második szervét, a 40 tagból álló igazgatóságot, mely önmagából választja a 10 tagú elnökségét. A baleseti biztosítás vonatkozásában, szintén paritásos szervezetű kártalanítási bizottságok illetékesek határozathozatalra. A felmerült ügyviteli kérdésekben a fentebb felsorolt önkormányzati testületek hivatottak határozatot hozni. A biztosítási szolgáltatások kérdésében hozott határozatok ellen azonban birói jogorvoslatnak van helye. Az ezzel kap-
