Állami költségvetés - 1929-1930

Népjóléti és munkaügyi minisztérium - INDOKOLÁS A NÉPJÓLÉTI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTERIUM 1929/30. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

69 kezelése alatt Betegsegélyző Alapot létesítsen és hogy ennek gyarapítására egyrészt az állam bevételeiből havonként 12 millió koronát fordítson, másrészt az igényjogosult tisztviselőktől (nyugdijasoktól, özvegyektől) készpénzben kapott összes járandóságaik 2%-át kitevő járulékot szedhessen és hogy rendeleti úton szabályozhassa az emiitett alap igénybevehetésének feltételeit, részleteit és módozatait. Ezen törvényes felhatalmazás alapján a népjóléti és munkaügyi minisztérium az 1921. november l.-jétől kezdődő hatállyal ideiglenesen szabályozta is a tisztviselők és egyéb alkalmazottak betegsegélyezési ügyét, a végleges szabályozás azonban csak a 40.000/1923. N. M. M. számú rendelettel történt meg. Ezen rendelettel rendelte el a minisztérium a betegsegélyezési járulékoknak az alkalmazottak (nyugdijasok, özvegyek) fizetéséből való levonását, azonban a járulék mérvét a megengedett 2% helyett csak 1%-kal állapította meg. A 40.000/1923. N. M. M. számú rendelet megjelenése után, annak ellenére, hogy az alap tagjainak járulékai a jelenlegi 1%-os levonást véve alapul havi 139.333 P-re emelkedtek, mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy az alap bevételei elégtelenek. Ezért a fentemiitett rendeletben nyújtott segélyek közül a 92.000/1924. N. M. M. számú rendelettel az üdülési segélyeket, a gyógyszervényfüzetek érvényességét és a fogászati segélyeket be kellett szüntetni, a kórházi ápoltatás maximális időtartamát pedig 1 évről y

2 évre kellett leszállítani, majd utóbb az orvosi segély díj szabás mértékét is csökkenteni kellett, végül az 1927. évi 95.000. N. M. M. számú rendelettel az orvosi segélynyújtást és 50%-os gyógyszerköltség megtérítést, a műtéti beavatkozást igénylő esetektől eltekintve, szintén be kellett szüntetni. Ugyanezen rendelettel be kellett még szüntetni az elmebetegeknek és szülőnőknek az alap terhére való ápoltatását és az egyéb betegségekből folyó kórházi ápoltatás mértékét családfőknél 12 hétre, családtagoknál pedig 4 hétre kellett leszállítani. Ezen utóbbi rendelet kibocsátása óta az addig II. osztályú ápolásra igényjogosultsággal biró tisztviselők s ezek családtagjai után is csak III. osztályú ápolási díj téríthető meg az alap terhére. 9. rovat. Vegyes közegészségügyi kiadások. 1928/29. évre megállapított összeg 6.400 P 1929/30. évre előirányzott összeg 13.500 „ az 1929/30. évre tehát több... 7.100 P-vel. A többletből 6.000 P a balatoni intéző bizottság adminisztratív természetű kiadásaira szükséges. A külföldről érkező idegen nyelvű iratok fordítási költségeinél is növekedett a szükséglet, mert az egészségügyi kormányzat nag\

r súlyt helyez arra, hogy a hazai egészségügy fejlesztése végett egyes külföldi egészségügyi ható-