Állami költségvetés - 1929-1930

Népjóléti és munkaügyi minisztérium - INDOKOLÁS A NÉPJÓLÉTI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTERIUM 1929/30. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

58 szembe, miután a jelenlegi férőhelyek száma ily arányban áll a háború előtti férőhelyek számához. Ha már most tekintetbe veszem azt is, hogy a jelenlegi átlag 3*50 pengős ápolási dij a háború előtti átlag 2 koronás ápolási dijnál jóval nagyobb, az 1929/30. évi előirányzat a régebbi évek ily kiadásaival szembeállítva tulaj donképen elmaradást mutat. 3. rovat. Fertőző betegségek elleni védekekezés. 1928/29. évre megállapitott összeg 325.000 P 1929/30. évre előirányzott összeg 400.000 „ az 1929/30. évre tehát több,7. 75.000 P-vel. Az 1876: XIV. t.-c. 9. §-a általánosságban kimondja, hogy a betegségek elhárítására irányuló intézkedésekből eredő költségeknek az államkincstár által leendő viselése iránt a miniszter a törvényhozásnak előterjesztést tesz, ha ezen költségek egészben a községre vagy törvényhatóságokra rá nem róhatók. Részletesebben szabályozza az államnak hozzájárulását az 1898: XXI. t.-c. és a nyilvános betegápolás költségeinek fedezésére vonatkozó rendelkezések módositásaképen kiadott 5.180/1926. M. E. számú rendelet. Az utóbb idézett törvény 3. és 9. §-a, illetőleg az 5.180/1926. M. E. számú rendelet 8. §-a értelmében a hevenyfertőző betegségek ellen való védekezés és az ezen betegségek terjedésének meggátlására szolgáló állandó intézmények költségeinek felerészét, továbbá a kolera és a pestis ellen való védekezésnek összes költségeit a nyilvános betegápolási pótadó, illetve az államkincstár tartozik viselni: így ebből az összegből fedeztetnek : 1. a himlőoltási költségek, 2. a Pasteur-intézetbe vidékről szállított betegek vasúti költségei, 3. a járványos betegségek terjedésének meggátlásával (vesztegzár) járó költségek, 4. a budapesti fertőtlenítő tanfolyam költségei, 5. a trachoma elleni védekezés költségei, 6. a fertőtlenítő berendezések és gépek költségei. A fertőző betegségek elleni védekezés szempontjából igen fontos lépés volt az 1925: XXXI. t.-c.-kel felállított Országos Közegészségügyi Intézet létesítése. Munkakörének egyik része az egészségügyi személyzet kiképzése, továbbá az egész országra kitérj edőleg a fertőző betegségekre vonatkozó és más egyéb egészségügyi vizsgálatok elvégzése. E vizsgálatok gyorsaságának fokozására szükségesnek látszik a már meglévő öt fiókállomás mellett az intézet további decentralizációja. Az újonnan felállított 5 közegészségügyi fiókállomás (Pécs, Debrecen, Miskolc, Székesfehérvár, Győr) mellett még 3—4 fiókállomás (Szeged, Hódmezővásárhely, Szombathely és esetleg Baja) szervezése van tervbe véve. Ezeknek a fiókállomásoknak a fenntartásához évi 29.000 P kell, ami a mult évi költségekhez képest uj tétel, tehát mint kiadási többlet jelentkezik. Ugyancsak az egészségügyi viszonyok javítását szolgálja ez az intézet egyes járásokban egészségügyi mintaszolgálatok szervezésével. Ezek elsősorban