Állami költségvetés - 1929-1930

Népjóléti és munkaügyi minisztérium - INDOKOLÁS A NÉPJÓLÉTI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTERIUM 1929/30. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

s a végrehajtási ügyek még mindig nagy száma elkerülhetetlenné teszi a végrehajtási miniszteri biztosi ügykör további fentartását. A 8.888/1927. M. E. számú rendelet 3. §-ának 4. bekezdése arra is felhatalmazza a népjóléti és munkaügyi minisztert, hogy a lakásügyi végrehajtások lebonyolitásával megbizott miniszteri biztos hatáskörét, ha a folyamatban levő végrehajtási ügyek nagyobb száma azt indokolttá teszi, más városokra is kiterjeszthesse, ha pedig annak oka megszűnt, a kiterjesztést visszavonhassa. Ebből a szempontból is vizsgálat alatt tartja a minisztérium a városok lakásügyi viszonyait. Az ennek folyományaképen megtartott helyszini vizsgálatok alapján a népjóléti és munkaügyi minisztérium lakásügyi ügyosztályának keretében működő végrehajtási miniszteri biztos hatásköre Budapesten kivül Debrecen, Hódmezővásárhely, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Pesterzsébet és Újpest városokra is kiterjesztetett. Egyes városokra vonatkozólag azonban később ez a kiterjesztés visszavonatott, más városokra (Kispest és Rákospalota) viszont a miniszteri biztos hatásköre kiterjesztetett, ugy hogy ezidőszerint a lakásügyi végrehajtások lebonyolitásával megbizott miniszteri biztos hatásköre Budapesten kivül most már csak Debrecen, Kispest, Pesterzsébet, Rákospalota, Szeged és Újpest városokra terjed ki. Amikor az 1921. évi október 8.-án kelt 8.500/1921. M. E. számú rendelet folytán a lakásügy főfelügyeletét a népjóléti és munkaügyi miniszter vette át, ezzel kapcsolatban az úgynevezett lakásügyi kihágások felett másodés végső fokon való biráskodás is a népjóléti miniszter hatáskörébe utaltatott át, aki azt a mai napig is a lakásügyi osztály kebelében felállitott három birói tagból álló kihágási fellebbviteli büntetőtanács útján gyakorolja. A későbbi lakásrendeletek, annak megfelelően, hogy a lakásügyi korlátozások terét egyre jobban szűkítették, a kihágási eseteket is csökkentették, azonban a szükségnek megfelelően néhány új kihágási esetet is állapitottak meg. 2. rovat. A iakásépitési külön tevékenység kiadásaira. 1928/29. évre megállapitott összeg 75.000 P 1929/30. évre előirányzott összeg 75.000 » tehát változatlan. Ez az összeg a lakásépítő akció munkálatainak lebonyolítását végző Lakásépítési Állandó Bizottság tagjainak jelenléti és műszaki ellenőrzési dijaira, továbbá a bizottság működésével kapcsolatos dologi kiadások fedezésére szükséges. A kiadás az akcióban résztvevő felek által befizetett jelentkezési dijakból befolyó s a rendkivüli bevételeknél előirányzott összegben fedezetet talál. A világháborút követő általános gazdasági összeomlás az épitő ipar terén is annyira megbénította a termelés munkáját, hogy különösen a megszállott területek lakosságának beözönlése után nagyfokú lakásínség lépett fel. 7