Állami költségvetés - 1929-1930
Kereskedelemügyi miniszterium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEMÜGYI MINISZTERIUM 1929/30. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
49 A kereskedelemügyi tárca 1929/30. évi költségvetési előirányzata miként az előző években, eznttal is a takarékosság elveinek szigorú szem előtt tartásával állittatott össze. A költségvetési előirányzat az 1928/29. evi költségvetéssel szemben mégis 2,575.640 P emelkedést mutat, amiből a személyi járandóságokra 256.280 P, a nyugellátásokra 110.810 P, a dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadásokra 2,108.550 P és végül a beruházásokra 100.000 P esik. A személyi járandóságoknak és a nyugellátásoknak többlete főleg a szabadalmi biróság elnöke és birái részére az 1928/29. évi költségvetés országyülési tárgyalása során hozott országos határozat szem előtt tartásával engedélyezendő képesitési pótlék előirányzása és a lakáspénzeknek a házbérekkel kapcsolatos emelkedése, a nyugellátásoknál pedig a nyugdij ások számának szaporodása és a lakáspénzeknek emelkedése, illetőleg annak következtében állott elő, hogy a régi nyugdijasokat fokozatosan olyanok váltják fel, akik magasabb illetmények alakján kapnak ellátási dijakat. A dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadások előirányzásánál főkép arra törekedtem, hogy az ország pénzügyi és gazdasági újjáépítésének folyamatában a legutóbbi évek alatt elért kedvező eredmények állandósittassanak, sőt az adott lehetőségekhez képest tovább fejlesztessenek. Ezek a szempontok vezéreltek, amikor kivitelünk fokozottabb fejlesztése céljából a külföldön már bevált mintára egy exportfejlesztő szervezet létesítését határoztam el. Ez a szervezet „Külkereskedelmi Intézet" név alatt részvénytársasági alapon már meg is alakult és az állam részéről nyújtott segély ellenében kötelezettséget vállalt arra, hogy kivitelünk fejlesztése érdekében — a belföldi szervezetén kivíil — a tekintetbe jövő külföldi piacokon is megfelelő szervezeteket létesít és azokat a hazai kivitel szolgálatába állítja. A többtermelés és terményértékesités előmozdítása céljából rendkívül fontosnak tartom a gazdasági kisvasutak . hálózatának kifejlesztését, miért is ennek előmozdítására tárcám központi igazgatás cimén 100.000 P-t irányoztam elő. Költségvetésemben uj tétel a Budapesti Vámmentes Kikötő üzemi és egyes még szükséges felszerelési költségeire előirányzott 470.000 P, amire azért van szükség, mert a kikötő elkészülvén, 1928. évi október hó 20.-án átadatott a forgalomnak. E kikötő kétségtelenül jelentős tényezője annak, IV. 7
