Állami költségvetés - 1929-1930
Részletezés
44 gyűlési tárgyalása során hozott országos határozatot szem előtt tartva, a birák és ügyészek, valamint az azonos képesítéshez kötött állásokon alkalmazott tisztviselők részére évi 600 P, illetőleg a VIII.—X. fizetési osztályokba tartozó tisztviselők részére évi 300 P képesítési pótlék irányoztatott elő. Fel kellett továbbá venni a költségvetésbe a rendőrségi őrszemélyzet részére 1928. évi julius hó l.-jétől kezdve engedélyezett pótlékot és a külföldön állomásozó tisztviselőknél egyes helyeken szükségessé vált illetményrendezéseket. Az állami közigazgatás tényleges szolgálatban álló tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak létszáma az 1929/30. évi költségvetésben 263 főnyi apadást mutat. Ez az apadás azonban még jelentékenyebb lenne, ha a beruházások keretében létesített új intézmények (iskolák, kórházak, stb.) személyzetéről nem kellett volna gondoskodni. A létszám az egyes fizetési osztályok és csoportok között a tényleges szükséghez képest kisebb-nagyobb eltolódásokat mutat, ami a VI.—X. fizetési osztályokban legnagyobbrészt a középiskolai tanárok részére az 1927. évi 7000/M. E. számú rendelettel engedélyezett széniumos rendszer következménye. Az állami közigazgatásnál alkalmazott állandó munkások létszáma az 1929/30. évi költségvetésben 1.572 főnyi emelkedést mutat, ami kizárólag a dohányjövedéknél a fogyasztás emelkedésével kapcsolatos létszámtöbbletre vezethető vissza. A dohányjövedék munkásainak 1.632 főnyi létszámemelkedésével szemben az egyéb munkások száma 60 fővel apadt. A személyi járandóságoknak a költségvetés egyéb kiadásaihoz való aránya további csökkenést mutat. A pénzügyi újjáépítés kezdetétől számítva ugyanis a személyi járandóságok aránya az állami közigazgatás összes kiadásaihoz, a következő : az 1924/25. évi költségvetés szerint 36-2°/ 0 az 1925/26. „ „ „ 35*5 „ az 1926/27. „ „ „..,... 34-2,, az 1927/28. „ „ „ 33-6 „ az 1928/29. „ „ „ 33-6,, az 1929/30. „ „ „ pedig . . . 32-5 „ Ha az összes személyi természetű kiadást figyelembe vesszük, vagyis ha a személyi járandóságokhoz a nyugellátások szükségletét és az önkormányzati alkalmazottak és nyugdijasok járandóságaihoz adott hozzájárulásokat is hozzászámítjuk, akkor az arány a következő: az 1924/25. évi költségvetés szerint 55-7 °/ 0 az 1925/26. „ „ „ 53*7 „ az 1926/27. „ „ „ 516 „ az 1927/28. „ „ „ 52-3 „ az 1928/29. „ „ „ 53-2 „ az 1929/30. „ „ „ pedig 51-7 „ vagyis szintén csökkenést mutat. A személyi természetű kiadások ilyen arányának mérlegelésénél azonban nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy az önkormányzatoknak az állam részéről való támogatása túlnyomó részben oly módon történik, hogy az állam az önkormányzati alkalmazottak járandóságaiból vállal magára egy részt. Ez és az aránytalanul nagy nyugdijteher okozza, hogy az állam személyi kiadásai nagyobbak az egyéb kiadásoknál. A nyűg ellátások többlete a nyugdijasok, özvegyek és árvák számának 1.155 főnyi emelkedésére, a lakbéremelkedéssel kapcsolatos lakáspénztöbbletekre, továbbá arra vezethető vissza, hogy a régi nyugdijasokat fokozatosan olyanok váltják fel. 'akik magasabb illetmények alapján kapnak ellátási dijakat. Az emelkedés a nyugdijasoknál 840, a nyugbéreseknél 15, az özvegyeknél 349, az életjáradékban részesülőknél 13, amivel szemben az árvák száma 38, a kegydijasoké pedig 24 fővel apadt.
