Állami költségvetés - 1929-1930

Részletezés

42 Ezeket szem előtt tartva, az utóbbi években eszközölt adómérsékléseken és a házadónak csak legutóbb végrehajtott csökkentésén felül, a közterhek további enyjiitésére, a gazdasági élet fejlődését előmozdító könnyítésekre, az aránytalanságok kiküszöbölésére és az adóztatás racionalizálására, valamint egyszerűsítésére törekszem. Ezt célozzák a földadó kulcsának 25%-ról 207o-ra vagyis a háború előtti mérvre való leszállítására, a jövedelemadóra nézve megállapított létminimumnak a gyermekek számához igazodó felemelésére, az állatforgalmi adónak eltörlésére, a házadómentességek engedélyezésére, egyes illetékek módosítására és a közszolgáltatások behajtásának könnyítésére vonatkozó törvényjavaslataim is. Ezek a javaslatok a házadóra vonatkozólag az 1929

á: II. t.-c. alapján már az 1929. naptári év elejétől érvényesülő adóleszállítással együtt, a bevételeknek olyan mérvű csökkenését eredményezik, amelyeken túlmenő adómérséklések veszélyeztetnék az államháztartás nagy áldozatokkal helyreállított egyensúlyát és megakadályoznák a bevételek természetes növekedéséből eredő többletek érvényesülését, amire pedig — amint fentebb említettem — elkerülhetetlenül szükség van. Hiszem, hogy a javasolt adómérséklések és egyéb könnyítések ujabb tápot adnak gazdasági életünk erőteljes fejlődésének, amely fejlődés — ha lassúbb ütemben is — de állandóan tart és fokozatos haladást mutat. Kifejezésre jut ez a vasutak, a posta és a postatakarékpénztár forgalmának, a Magyar Nemzeti Bank váltótárcájának és jegyforgalmának, a takarék- és folyószámlabetéteknek és a külkereskedelmi forgalomnak állandó emelkedésében, az áraknak, továbbá a fizetésképtelenségi esetek és a munkanélküliek számának alakulásában, stb. De emellett a termelés is állandóan emelkedőben van s azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy gazdasági életünk fejlődése terén még igen nagy lehetőségek vannak. Földünk termőerejének jobb kihasználása, az okszerű gazdálkodás terjesztése, a műtrágya fokozottabb használata, a szikesek javítása, a vizes területek lecsapolása, állattenyésztésünk fejlesztése, a gyümölcstermelés és baromfitenyésztés fokozása, a mezőgazdasági ipar fejlesztése, a tömegfogyasztási cikkek hazai előállítása, az értékesítés megszervezése, a kivitel fokozása, stb. — mind olyan lehetőségek, amelyek biztos alapját képezik a gazdasági élet további egészséges fejlődésének és egyben az államháztartási egyensúly tartósságának és szilárdságának. Az 1929/30. évi előirányzat végösszegei a következők : I. Az állami közigazgatás összes kiadásai 920,800.400 P összes bevételei ... • . . . . 923,000.400 „ feleslege ~ ^200.000 P. II. Az állami üzemek 507,871.000 P 5.09.171.000 „ 1,300.000 P. i III. Együtt: kiadás 1.428,671.400 P bevétel 1.432,171.40

0 „ felesleg 3,500.000 P. összes kiadásai . . összes bevételei . . feleslege összes összes