Állami költségvetés - 1927-1928
Igazságügyi miniszterium - INDOKOLÁS AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1927/28. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
36 / Az igazságügyi tárcának az 1927/28. költségvetési évre előirányzott kiadásai az 1926/27. évi költségvetéssel szemben 3,430.886 P emelkedést mutatnak, mely többletből a személyi járandóságokra 766.166 P, a nyugellátásokra 2,241.889 P, a dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadásokra pedig 422.831 P esik. Az utolsó évtized nagy eseményeinek hatása alatt számolnunk kell azzal a kettős feladattal, hogy alkalmazkodjunk a változott viszonyokhoz és pótoljuk a háborús és forradalmas évek alatt kénytelenül előállott mulasztásokat. Az igazságügyi tárcánál is még mindig jelentékeny eme kettős feladat okozta munkateher és ez többé-kevésbé a tárca összes ciménél érezteti hatását. Az igazságügyminiszteriumnak az általános igazgatási és felügyeleti ügykörén felül a törvényszerkesztés terén kell nagy munkásságot kifejtenie, amennyiben a gazdasági és társadalmi életnek fokozatos visszatérése a normális keretek közé lehetővé és egyúttal szükségessé teszi a pillanatnyi szükség kielégítését célzó kisebb javaslatokon felül a nagyobb arányú, nagyjelentőségű és átfogóbb igazságügyi reformok előkészítését. Ezek köréből megemlitem a magánjogi törvénykönyvet, továbbá a jelzálogjogról, az ingó jelzálogjogról, a büntetőtörvények kiegészítéséről és módosításáról, a kereskedelmi társaságokról, végül az automobiljogról szóló javaslatokat. A törvények előkészítésével foglalkozó személyzetnek ezenfelül állandó jelentékeny munkát ad a többi minisztérium törvényelőkészítő munkáiban való állandó és beható részvétel is. Még mindig nagy mértékben foglalkoztatja az igazságügyminiszteriumot a trianoni szerződés jogi vonatkozású rendelkezéseinek végrehajtása céljából az utódállamokkal kötendő egyezmények tárgyalása, illetve az ebbeni közreműködés; továbbá polgári és büntető jogsegély-egyezmények kötése, valamint a nemzetek között mind gyakoribbá váló többoldalú egyezmények előkészítése. A kir. bíróságoknak, mondhatni az egész vonalon, erősen megnövekedett munkateherrel kell megküzdeniök, bár a takarékosság szempontjától vezetve és a bíróságok munkabírásának biztosítása érdekében, a polgári peres és perenkivüli, valamint a büntető eljárás körében lényegesebb egyszerűsítések történtek. Ilyen egyszerűsítések a polgári peres eljárásban a törvényszéki egyesbirói rendszer, a jegyzőkönyvvezető alkalmazásának mellőzhetővé tétele, az első bíróságtól hozott ítélet ellen a fellebbezés kihagyásával közvetlenül felülvizsgálati kérelem előterjesztésének megengedése, a járásbirósági értékhatár és a fellebbviteli értékhatárok lényeges emelése, stb. A polgári perenkívüli eljárások köréből az értékhatárok felemelésén felül említést érdemel az 19 25: XXXVII. törvénycikknek a végrehajtási eljárásban az előterjesztés halasztó hatályának korlátozásáról szóló rendelkezése.
