Állami költségvetés - 1926-1927
Pénzügyminiszterium - INDOKOLÁS A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1926/27. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
97 A pénzügyi tárca 1926/27. évi előirányzatában jut leginkább kifejezésre az a körülmény, hogy az államháztartási egyensúly biztosítása érdekében az 1924: IV. t. c. ben vállalt feladatok teljes sikerrel oldattak meg és hogy a folyó bevételek az államháztartás folyó kiadásait teljesen fedezik. Itt vannak ugyanis előirányozva a közszolgáltatási, vagyis az adótermészetü bevételek. Minthogy ezekről és az azokkal kapcsolatos változásokról a fösommázathoz fűzött általános indokolás tartalmaz részletes adatokat, ehelyütt csupán annak a megjegyzésére szorítkozom, hogy az előirányzatban már figyelembe vannak véve azok az adómérséklések, amelyek az 1925 : XXIII. és az 1926 : IV. t.-cikkekben foglaltatnak. A személyi járandóságoknál az 1925/26. évi előirányzattal szemben emelkedés mutatkozik, ez az emelkedés azonban, a lakáspénzek fokozatos növekedése dacára, úgyszólván teljesen eltűnik, ha az 1925/26. évi költségvetési előirányzathoz hozzászámítjuk a íizetésrendezés szükségletének a pénzügyi tárcára eső részét. A személyi járandóságok arányszáma azonban a tárca összes kiadásában csökkenő irányzatot mutat, amennyiben az 1924/25. évi költségvetés 29'9%>-ával s az 1925/26. évi költségvetés 26 — a fizetésrendezés' betudásával 28'2 — %-ával szemben a tárca 1926/27. évi előirányzatában már csak 26-3%-ot jelentenek a személyi járandóságok. Ez a többi kiadás emelkedése mellett kétségtelenül a létszámapasztásnak tulajdonitható. A dologi természetű kiadások előirányzata az 1925/26. évi költségvetéssel szemben 13-7% emelkedést mutat, ez azonban kizárólag azzal áll összefüggésben, hogy a doliányjövedék dohányvételi és gyártási kiadásai a nagyobb dohányfogyasztással párhuzamosan növekednek. A tárca többi címénél a többletek és megtakarítások kiegyenlítik egymást. Nagyobb új tétel a legnagyobb megterheltetés határát elért vízi társulatok részére adandó költségmegtéritésre előirányzott 400.000 pengő, mit a vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében a társulatok által folytatott nagyobb tevékenységre való tekintettel kellett előirányozni. A kiadások egyébként azt a színvonalat tüntetik fel, mely a takarékosság szigorú szemmel tartása mellett az államháztartás érdekeinek biztosítására feltétlenül szükséges, úgy, hogy ezekkel a kiadási tételekkel szemben jelentékenyebb eltolódásokra alig lehet számítani. Az 1920. év előtti kezelésből eredő kincstári követeléseket és tartozásokat megállapító és érvényesítő hivatal a reá bízott ügykört liquidálta s így az 1926/27. évi költségvetésbe már nincsen felvéve. Ennél a hivatalnál különben dologi kiadások már az 1925/26. évre sem irányoztattak elő.
