Állami költségvetés - 1925-1926
Honvédelmi miniszterium - INDOKOLÁS A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM 1925/26. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
25 A honvédelmi tárca 1925/26. évi költségvetésének keretét egyrészt a trianoni békeszerződés rendelkezéseinek alapján alkotott és a honvédségről szóló 1921 :XLIX., valamint az ezt módositó 1922 : III. t.-c., másrészt az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924 /IV. t.-c. rendelkezései határozzák meg. Ez utóbbi t.-c. 2. §-ához tartozó b) melléklet szerint a honvédelmi tárca költségvetési kerete az 1925/26. költségvetési évre nettó 69,600.000 aranykoronában állapíttatott meg. Ebben az összegben azonban a nyugellátások szükséglete nem foglaltatott benn. Minthogy az 1925/26. évi költségvetési előirányzat kiadásai — nyugellátások nélkül — nettó 951.304,340.000 koronát tesznek ki és ez az összeg az 1925/26. évi költségvetési előirányzat egybeállítása során alkalmazott 14*.500 szorzószámmal átszámítva, mindössze nettó 65,607.197 aranykoronának felelne meg, a honvédelmi tárca előirányzata (nyugdijak nélkül) a szanálási törvényben meghatározott hitelkerettel szemben az állam egyéb szükségleteinek fedezésére 3,992.804? aranykorona megtakarítást szolgáltat. Ha pedig figyelembe vesszük a honvédelmi tárca 1924/25. évre szóló költségvetési előirányzatának nyugdijak nélküli bruttó 978.811,540.000 K összegét, akkor megállapítható, hogy a honvédelmi tárca 1925/26. költségvetési évre előirányzott bruttó 955.625,360.000 K összege még a tavalyi költségvetési előirányzatnál is 23.186,180.000 koronával kevesebb. Ennek feltétlen következménye, hogy a honvédség hitelösszege csakis a legfontosabb létfenntartásra lehet elegendő, mig bármely más még oly fontos szükséglet kielégítéséről vagy további fejlesztéséről nem lehet szó. Az a tény, hogy a honvédelmi tárca 1925/26. költségvetési évre szóló előirányzata a nyugellátások szükségletével együtt 1,343.378,850.000 koronáról szól és igy az 1924/25. évre előirányzott 1,298.291,190.000 koronával szemben tulajdonképen 45.087,660.000 korona többletet mutat, arra vezethető vissza, hogy a nyugellátások szükséglete jelentékeny mérvben emelkedett. Ez viszont azt bizonyítja, hogy egyrészt további létszámcsökkentés történt, másrészt a tényleges állomány korhatárt elért része nyugdíjaztatott. Az emelkedéshez azonban az is hozzájárult, hogy az 1924/25. évi előirányzat készítésekor még nem állottak rendelkezésre végleges adatok a tényleges szükségletre nézve, mert a nyugellátások újbóli megállapítása még folyamatban volt. IX. 4
