Állami költségvetés - 1925-1926
Részletezés
12 A nyugellátások szintén az előző költségvetés rovatrendszerében irányoztaltak elő. azzal az eltéréssel, hogy a nyugdijak, nyugbérek, özvegyi nyugdijak, stb. nem külön-külön rovatokon. Iianem az egész cimet egy rovatnak tekintve, csupán alrovatok szerinti tagozódásban irányoztattak elö. Egyébként azonban teljesen az 1924/25. évi rovatrendszer nyert alkalmazást és az egyes alrovatokon azok a kiadások irányoztattak elö, amelyek az 1924/25. évi költségvetéshez fűzött általános indokolásban foglalt részletezés szerint az illető alrovatok terhére esnek. Áttérve már most az állami iizemek előirányzatára, mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az üzemek 1925/26. évi előirányzata kedvezőbb az 1924/25. évinél, mert az akkor számításba vett 340.000,000.000 papírkorona hiánnyal szemben legfeljebb csak 145.000,000.000 papírkorona hiánnyal kell számolni. Ha azonban figyelmen kivül hagyjuk a beruházásokat, akkor az üzemek kivétel nélkül feleslegfjel záruhiak és pedig: papirkoron ában aranykor onában a posta, távírda és távbeszélő 101.835,644.000 7.023.148 a postatakarékpénztár . . . 2.424,960.000 167.238 az államvasutak 115.348,242.000 7.955.052 az állami vasgyárak 1.276,315.000 88.022 az állami erdőgazdasági birtokok .... 3.608,499.000 248.862 az állami mezőgazdasági birtokok .... 18.593,372.000 1,282.301 a selyemtenyésztés " 922,598.000 63.627 a kőszénbányászat 1.298,870.000 89.577 összesen . . 245.308,500.000 16,917.827 Annak okát, hogy az összes üzemek a rendes kiadásaikat rendes bevételeikből tudják fedezni, mindenesetre a koronaromlás megszűnésében, a reális számítási lehetőségekben, a fokozott takarékosságban és abban találjuk, hogy a pénzügyi újjáépítéssel természetszerűleg együtt járt gazdasági krízis enyhülőben van. Hogy a bevételi többletek dacára az üzemek mérlege végeredményben hiányt mutat, annak az az oka, hogy az üzemeknél a háború alatt elmulasztott beruházások és a forradalmak pusztításainak pótlására még az 1925 26. évben is jelentékeny összegű beruházásokra van szükség. Az előirányzat szerint ezeknek összege a következő : papirkoronában aranykoronában a posta, távírda és távbeszélőnél 72.708,000.000 5,014.345 az államvasutaknál 270.569,880.000 18,659.992 az állami vasgyáraknál 33.980,620.000 2,343.491 az állami erdőgazdasági birtokoknál .... 11.600,000.000 800.000 az állami mezőgazdasági birtokoknál .... 1.450.000.000 100.000 összesen . . 390.308,500.000 26,917.828 Ezekből a beruházásokból 245.308.500.000 papirkoronát az üzemek bevételi többleteiből lehet fedezni, s így csupán 145.000,000.000 papírkorona, vagyis 10.000.000 aranykorona az, amit a közigazgatás bevételeinek többletéből kell fedezni. Amint azonban -fentebb, a beruházásokkal kapcsolatban említtetett, az 1924/25. évi bevételi többletekből és az 1924. évi külföldi kölcsönből az üzemeknél is terveztetnek hasznos beruházások s igy abban az esetben, ha az üzemek költségvetésileg előirányzott beruházásai vagy azoknak egy része n hasznos beruházások keretében fedeztetnének, alkalom nyílnék arra, hogy az üzemeknél még további beruházások legyenek foganatosíthatók, ami mindenesetre kívánatos lenne, mert az üzemi beruházásokba fektetett tőkék az üzemek jövedelmezőségét fokozzák és igy az eszközölt kiadások rövidesen visszatérülnek. Amint már fentebb említtetett, a közigazgatás alkalmazottainak illetményemelése esetén a kormány
