Állami költségvetés - 1925-1926
Részletezés
3 a kiviteli tilalom vagy kiviteli illeték alá eső belföldi termeivények ára jóval a világparitás alatt állolt, addig a korlátozások megszüntetése következtében a belföldi termeivények ára hirtelen a világparitás szintjére emelkedett, sőt azt meg is haladta, a beözönlő külföldi iparcikkek pedig az azokban uralkodott nagyfokú áruhiány folytán átmenetileg még szintén viszonylag magas áron voltak elhelyezhetők. Ennek a folyamatnak a következménye volt az, hogy a nagykereskedelmi index, amely az 1923/24. költségvetési év első felében, vagyis amikor az 1924 : IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetési keret megállapításánál kiinduló pontul vett 1923/24. évi költségvetés készült, még lényegesen .az 1913. évi árak színvonala alatt állott, 1924. év juniusában, tehát az 1924/25. költségvetés elkészítésének megkezdésekor, már 1-33 volt és decemberig fokozatosan 1-60-ig növekedett, s csupán a költségvetési év második felében állott be az árakban fokozatos csökkenés. A gazdasági korlátozásoknak megszüntetése mellett még különösen két körülmény volt az árak ilyen alakulására jelentékeny befolyással. Az egyik az, hogy a koronaromlás idejében az árucikkek árai csak fokozatosan alkalmazkodtak a koronának aranyértékben beállott értékcsökkenéséhez, s így a korona értékeléséhez viszonyítva alacsonyak voltak, viszont a korona értékcsökkenésének megszűnésével, majd értékének fokozatos emelkedésével ugyanez a jelenség ellentétes irányban érvényesült. A másik körülmény, amely az árnivó emelkedésénél közrejátszott és a gazdasági nehezségeket fokozta, az 1924. évi gyenge gabonatermés volt. A gabonanemüek kedvezőtlen terméseredménye elsősorban természetesen a gazdatársadalmat sújtotta, hatását azonban épp ugy éreztette a kenyérmagvak árának emelkedése következtében az ország egész lakosságával, igy elsősorban a fix iizetéses alkalmazottakkal és munkásokkal szemben, de a termelési költségek emelésével és a megélhetés terheinek növelésével meg kellett érezniök ennek hátrányait az iparnak, kereskedelemnek és az egyéb foglalkozási ágaknak is. Az árak emelkedése nemcsak lehetetlenné tette, hogy az állam kiadásai apasztassanak, hanem ellenkezőleg a legnagyobb mértékben hozzájárult a kiadások fokozásához, aminek épugy jelentkeznie kellett a tisztviselői illetményeknél, amelyek amúgy is még messze elmaradtak a háború előtti illetményektől, mint a dologi kiadásoknál, anyagbeszerzéseknél, stb., amelyeknél a költségvetés készítésekor érvényben volt árakból kiindulva történt a szükséglet megállapítása s igy viselniök kellett az áremelkedés hatását. Az áremelkedések káros hatását sok vonatkozásban csak fokozott takarékossággal lehetett ellensúlyozni. A harmadik tényező, aminek következtében az államháztartás egyensúlya magasabb színvonalon következeti be, mint ahogy az újjáépítési tervben kilátásba vétetett, a korona értélének javulására vezethető vissza. Abban az időben ugyanis, amikor az 1924/25. évi költségvetés összeállittatott, az aranykorona értéke 17.000 papírkorona körül mozgott, vagyis a papirkoronában kiszámított előrelátható kiadási és bevételi összegek 1 aranykorona= 17.000 papírkorona alapon számíttattak vissza aranykoronára. A költségvetési év folyamán az aranykorona értéke fokozatos javulással mintegy 14.500 papirkoronás értékben stabilizálódott s igy azt eredményezte, hogy a tényleg papirkoronában érvényesülő kiadások és bevételek 14.500-as alapon számítva vissza aranykoronára, több mint 17Vkal nagyobb aranykorona összeget képviselnek, mint amilyent képviseltek a költségvetés összeállításának időpontjában. Ezek szerint mig a bevételek terén a bevételek aranyalapra való fektetése, addig a kiadások terén az áraknak emelkedése és a korona értékének javulása eredményezte az államháztartási egyensúly helyreálltát magasabb színvonalon, mint ahogyan az ujjáépitési tervben kilátásba vétetett. Ha tehát az 1924/25. költségvetési év eredményei és a jelen költségvetés számadatai az ujjáépitési terv költségvetésének számadataival összehasonlittatnak, ezek a körülmények feltételiül figyelembe veendők, mert enélkül nem lenne reális az összehasonlítás. Az 1925/26. évi költségvetés összeállításánál ezek a körülmények már természetesen figyelembe vetettek, s ezek mérlegelésével sikerült elérni azt. hogy a költségvetési előirányzat felesleget mutat fel, r
