Állami költségvetés - 1924-1925

Részletezés

12 csuk egy rovaton és ennek keretében lehetőleg csak három alrovaton voltak előirányozva. Arra nézve, hogy az egyes alrovatokon milyen kiadások irányozandók elő, a következők irányadók : 1. A beszerzési költségek (irodai szerek, leltári tárgyak beszerzése és karbantartása, postai szállítási költségek, stb.) alrovatán irányoztattak elő: a hivatalok és egyéb állami intézmények (iskolák, kórházak, laktanyák, stb.) ügykörének ellátásával járó költségek; a berendezés (bútor, lámpák, mosdók, konyha és evőeszközök, stb.) pótlásával és jókarban tartásával járó költségek; a felszerelés (műszerek, térképek, könyvek, tanszerek, ágynemű, intézeti ruhanemű, fegyverzet, stb.) pótlásával és jókarbantartásával járó költségek; irodai szükségletek (papir, iró- és rajzszerek, bélyegzők, irodai könyvek, könyvkötő munkák, könyomdai anyagok és felszerelések, Írógépek, stb.) beszerzési és jókarban tartási költségei; intézeti és üzemi szükségletek (élelmiszerek, vegyszerek, gyógyszerek, oltóanyag, műtő- és kötszerek, takarmány, szalma, lőszer, ipari gázfogyasztás, stb.) beszerzési költségei; posta- és szállítási költségek (postai szállítási díjátalányok, távbeszélő és távírda költségek, csomag és egyéb szállítás költségei postán, vasúton, hajón, tengelyen, küldönccel, futárral, stb.); hivatalos nyomtatványok (közlönyök, értesítők, katalogusok. stb.) előállítási költségei. 2. A hivatalok elhelyezési költségei (házbérek, fűtés, világítás, stb.) alrovatán irányoztattak elő : a hivatalok és egyéb állami intézmények (iskolák, kórházak, laktanyák, stb.) helyiségeinek használatával járó kiadások : az épületek, kertek és tartozékaiknak (felvonók, kutak, stb.) jókarban tartásával járó kiadások; az épületek, kertek, telkek, földek, stb. és tartozékaiknak használata folytán (vagy után) fizetendő összegek (lakbér, közüzemi pótlék, kincstári részesedés, házmesterpénz, szemétpénz, adók. vizdij, csatornadíj, stb); a helyiségek fűtési költségei (szén, koksz, fa, stb. beszerzési költségei); a gáz- vagy villanyfütés költségei; a világítás költségei (a villanyos áram és a gázfogyasztás dija, petróleum, gyertya, stb. beszerzési költségei); a takarítás és tisztogatás költségei (napszámok, bérek, seprő, kefe, szappan, kőpor, stb. beszerzési költségei, szemétfuvarozási dijak, stb.). 3. Az egyéb dologi kiadások (lapok előfizetése, stb.) alrovatán irányoztattak elő : a gépkocsik üzemköltségei; biztosítási dijak; kórházi költségek (nem gyógyintézeteknél); temetési és egyéb költségek, stb.; folyóiratok és lapok beszerzési költsége (előfizetési dija), továbbá mindazok a dologi természetű kiadások, melyek természetüknél fogva az előző két alrovatba nem sorozhatok. A dologi kiadások előirányzásánál a törekvés természetesen a realitás biztosítása volt. A költségvetés alaki változásai közül felemlítendő még, hogy a költségvetési címek előirányzatának jobboldalán eddig áttekinthetőség okából használt tételszámozás, mint teljesen felesleges mellőztetett. Ennek a tételszámozásnak gyakorlati jelentősége csak addig volt, amig az előirányzat rendkívül sok rovatra és alrovatra tagozódott, a fentiekben ismertetett előirányzási mód mellett azonban, amikor a kiadási tételek a lehetőséghez képest csoportosítva vannak, teljesen elvesztette jelentőségét. Minthogy a költségvetési sommázat a számviteli törvények követelményeinek megfelelően a kiadásokat és bevételeket úgy a tárcasommázatokban, mint a fősommázatban csak aszerint csoportosítja, hogy azok rendesek vagy rendkívüliek, a költségvetés számadatai ezúttal a kiadások természete szerint is csoportosíttattak és az ezekre vonatkozó kimutatások a jelen indokolás 2. és 3. számú mellékleteiképen csatoltattak. Ezek szerint tehát jelen indokoláshoz a kővetkező mellékletek vannak csatolva: 1. az 1924/25. évi költségvetési előirányzat összehasonlítása az 1924 : IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetéssel; 2. az 1924 25. évre előirányzott kiadások és bevételek sommázata azok természete szerinti csoportosításban; 3. az 1924 25. évre előirányzott személyi járandóságoknak részletezése;