Állami költségvetés - 1924-1925

Részletezés

y 1. a „Háborús utóköltségek" fejezet elnevezése módosíttatott „Békeszerződés! terhek"-re, hogy az elnevezés megegyezzék az 1924 : IV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésben használt elnevezéssel. Ennek kapcsán azok a kiadások, amelyek bár a békeszerződés következményei, de nem tartoznak a szoros értelemben vett békeszerzödési terhek közé, vagyis nem az erre a célra az 1924 :TV. t.-c.-hez mellékelt költségvetésbe felvett összeg terhére esnek, nevezetesen a jóvátétellel kapcsolatos statisztikai és nyomdai munkák és fordítások költségei, a döntőbíróságok költségei, a Nemzetek Szövetségének költségeihez való hozzájárulás és a Felülvizsgáló és Kiegyenlítő (Clearing) Hivatal költségei erről a fejezetről a pénzügyi tárca „Különféle kiadások és bevételek" címére vitettek át; 2. a „Nyugellátások" nevü. eddig önálló fejezet, amely azonban nem volt egyéb, mint az egyes tárcáknál nyugellátásra előirányzott összegek sommázata — minthogy egészen felesleges volt és csak megnehezítette a tárcasommázatok áttekintését — elhagyatott és ehelyett ezentúl a nyugellátások minden egyes tárcának utolsó költségvetési címét képezik s csak a sommázathoz fűzött általános indokolás tartalmazza az összes tárcák nyugellátásának sommázatát. Az egyes fejezeteken belül célszerűségi okokból a cimek között is történtek változtatások, így a „Vitézi szék" költségei a „Földbirtokrendezés" fejezet alól a „Miniszterelnökség" fejezete alá vitettek át, a vallás- és közoktatásügyi tárcánál a nem állami iskolák támogatásának céljait szolgáló összes hitelek egy költségvetési cím alatt csoportosíttattak, több költségvetési cím összevonatot, illetőleg teljesen megszüntettetett. stb. Az egyes költségvetési cimek keretén belül a rovatbeosztás lényegében azonos maradt az 1923/24. év előirányzatával, de az azonos természetű kiadások általában azonos elnevezés alatt és azonos sorrendben vétettek fel minden egyes tárcánál. Uj rovat alatt irányozlattak elő azonban valamennyi tárca „Központi igazgatás" címén az alkalmazottak (nyugdijasok, özvegyek) és családtagjaik kedvezményes áru utazására jogosító arcképes igazolványaiért az államvasutaknak fizetendő váltságösszegel,-. Az államvasutak ugyanis mint üzem nem adhatnak kedvezményeket más igazgatási ágaknak s így az 1924/25. költségvetési évtől kezdve minden tárca tartozik megfizetni e kedvezmények ellenértékét. Ez az ellenérték az 1924/25. évre átalányban és pedig igazolványonkint 14 aranykoronában állapíttatott meg. Az állami szolgálat köréhen fizetendő átalányokat az állam viseli, mert kétségtelen, hogy az adott viszonyok között azt a kedvezményezettekre visszahárítani nem lehet. A többi rovat közül legfontosabbak a „Személyi járandóságok" és a „Dologi kiadások" rovatai. A „Személyi járandóságok" rovatának 1. „Rendszeres állandó illetmények (fizetések. lakáspénzeli, családi pótlékok. stb.)

u alrovata alá tartozó rendszeres állandó illetmények az utóbbi években egyszerűség okából meglehetősen össze voltak vonva, viszont azonban a 2. alrovat alá tartozó,,Nem rendszeres illetményekénél rendkívül sokféle elnevezésű és különböző természetű járandóság volt előirányozva. Ezúttal az az elv érvényesült az előirányzásnál, hogy az olyan alkalmazottak, akik nyugdíjra jogosító állást töltenek b£ (tehát az összes dijnokok és napibéres szolgák is) valamennyien az 1. alrovaton vétettek ligyelembe, a 2. alrovaton tehát csak a nyugdíjra nem jogosult alkalmazottak járandóságai és azok a járandóságok irányoztattak elő, amelyek nem kerülnek havonkint vagy időszakonkint rendszeresen kifizetésre. Ezzel elértük azt, hogy állandóan tiszta képet nyerünk az összes nyugdíjra jogosító állást betöltő alkalmazottak létszámáról és illetményeiről. Az illetmények pedig megint a háború előtt szokásban volt részletességgel és az állások szakok szerint csoportosítva irányoztattak elő, ami már csak azért is kívánatos volt, hogy status- vagy illetményrendezés esetén az összes szükséges adatok a költségvetésben rendelkezésre álljanak. Az illetmények részletezésénél az „Egyéb pótlékok" hasábba vétettek fel ott, ahol vannak, a tűzifajárandóságok, a terményjárandóság-váltságok, működési pótlékok, a koronaőrségi pótdíj, rendőri pótdíj, sérülési (sebesülési) pótdíj, ügyészi pótlék, egyetemi tanári, igazgatói, vizsgálóbírói, börtönőri és hasonló pótlékok, valamint az egyes mérnöki kategóriákat megillető műszer- és irodaátalányok. 2