Állami költségvetés - 1923-1924

Vallás- és közoktatásügyi minisztérium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M. KIR. MINISZTÉRIUM 1923/24. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

"169 tatása s a művészeti oktatásba való szerves bekapcsolása minél mélyrehatób­ban történjék, Ugyanitt irányoztam elö a Paedagogiai Könyvtár és Tanszermúzeum liquidálásával kapcsolatos költségeket is. Iparművészeti célokra (vásárlásokra és támogatásokra stb.) 65.990.000 K-val többet vettem fel. A kért többletet általánosságban a fentebb felhozottak indokolják. Azon kivül nagyobb súlyt kivánok helyezni a vidéki iparművészeti telepek támogatására, mint amely intézmények az Iparművészeti Iskolával leendő kapcsolatba hozatalukkal iparmüvészetünk fellendítésének s iparművé­szeti oktatásunknak jelentős tényezőivé fognak válni. A Zeneművészeti célokra 89,680.000 K-val többet irányoztam elö. A Zene­művészeti célok támogatása eddig oly csekély összegekkel történt, hogy leg­kiválóbb zenei intézményeinket sem tudtuk számottevő támogatásban része­siteni. A virágzó magyar zenei kultura immár feltétlenül megkivánja a jelen­legi nivón való fenntartását, illetőleg fejlesztését, ami viszont az eddiginél nagyobb mérvű, de viszont a jelenlegi gazdasági viszonyok által teljesen indo­kolt támogatást lesz szükségessé. A fenntjelzett többlet egyfelől a kiválóbb r főleg vidéki tanintézetek fokozottabb mérvű támogatására és szakfelügyeletére szolgál, amiáltal a vidéki elhanyagolt zenei élet fejlesztését akarom elérni, másfelől egyes külföldön is elismert zenei intézményeknek (pl. filharmonikus és szimfónikus zenekar) támogatását célozza. Ez intézmények ugyanis a magyar zenei kultura igazi reprezentánsai, melyek a mai gazdasági viszonyok között már csak azért is nagy nehézségekkel küzdenek, mert hangversenyeiket az államtól várt támo­gatás reményében alacsonyabb hely árakkal rendezik, ami leghatásosabb módja annak, hogy hangversenyeikkel a zenei kultura mennél inkább közkinccsé tétessék. E cél érdekében pedig a fokozottabb mérvű állami támogatás úgy­szólván elengedhetetlen. Feltétlen támogatásra szorulnak az egyes kiváló dal­egyletek, melyek a magyar dal kultuszával nagy nemzeti missziót teljesítenek. (Ehelyütt csak a Budai Dalárda amsterdami szereplésére utalok.) Végezetül a tetemesen megdrágult zenei müvek kiadási költségei, valamint a hazai zene­szerzők müveinek kiadását illető segélyezés, nemkülönben a zenei pályán működők ösztöndijai, illetve külföldi utazási segélyei azok a főbb tételek, amelyek a fentjelzett többlet terhére találnak indokolt fedezetet. A színművészeti célokra szolgáló javadalmaknál az Orsz. Szinészegye­sület, mint a vidéki színészet organikus szerve, épp ugy mint a vidéki szin társulatok, mindig részesült segélyben, s a uiutatkozó többletet a központi adminisztráció köllségeinek emelkedése, a portóköltség stb. idézi elő. A vidéki színészet támogatása akként történik, hogy a segélyeket nem az egyes színigazgatók kapják, hanem azok a városok vezetőségének utaltatnak ki abból a célból, hogy megfelelő színházi helyiséggel nem rendelkező városok VII. 22

Next

/
Thumbnails
Contents