Állami költségvetés - 1923-1924

Kereskedelemügyi miniszterium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEMÜGYI MINISZTÉRIUM 1923/24. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

64 magyar kereskedők külföldi letelepitesét elősegítő intézkedések költségeit is. Ugyan­ezen hitelből szándékozom a lehetőség szerint támogatni azt a kezdeményezést, mely a külkereskedelmi hírszolgálatnak érdekképviseleti alapon leendő megszervezését tűzte ki célul, minthogy a kereskedelmi muzeum megszüntetése folytán ezen hírszol­gálat más alapon nem lesz berendezhető. Iparfejlesztési célokra az 1922/23. évre megállapitott 1 millió koronával szemben 10 millió koronát, vagyis 9 millió koronával többet irányoztam elő, mely többlet pénzünk vásárlóerejének nagymérvű csökkenésében leli indokolását. Miként az előző évben is bejelentettem, ez az alig számottevő összeg nem jelenti azt, hogy az állani iparfejlesztési tevékenységet nem szándékozik kifejteni, azonban a megváltozott politikai és gazdasági viszonyok a kormányt arra késztetik, hogy ennek a feladatának "teljesítése érdekében a háború előtti eljárással szemben más eszközöket és módokat vegyen igénybe. Az előirányzott összeg kizárólag az ipari termelés megindítása, az üzemtelepek rekonstruálása, a vállalatok teljesítő képességének megvizsgálása és az egész ipari üzemszervezet megalapozása érdekében, az év folyamán útiköltségek, napidijak, előfizetések, nyomtatványok, ipari célokat szolgáló egyesületek vagy intézmények segélyezése stb. címen felmerülő kiadások fedezésére szolgál. Ebből az összegből tehát sem a háború előtti iparfejlesztési programm végrehajtása során elvállalt állami kötelezettségekre, sem pedig uj ipar­vállalatok közvetlen segélyezésére misem fordítható. E tekintetben a helyzet ugyanis az, hogy az előbb említett kötelezettségből még felmerülő költség az ipari és keres­kedelmi alapból lesz utalványozandó, míg az utóbb emiitett állami feladat megvaló­sítása céljából — a jelenlegi válságos állampénzügyi viszonyokra való tekintettel — az állami költségvetést nem érintő egyéb eszközöket kell igénybe venni. Az ipari és kereskedelmi alap vagyonálladéka kereken 54*7 millió korona, ebből készpénz kereken 7'5 millió korona", takarékbetétek 14 6 millió korona, érték­papírok 26 millió korona névértékben, mig a kint levő követelések 6*6 millió koronát tesznek ki. Ipari munkásügyekre az 1 922/23. évre megállapitott 400.000 K-val szemben 25,000.000 K-t, vagyis 24,600.000 K-val többet irányoztam elő, mert pénzünk értékének csökkenése folytán ezen nagyobb összeg is csak szerény mérték­ben engedi meg a sociálpolitikai érdekekből felmerülő kiadások fedezését. Ennek az összegnek a terhére szándékozom fedezni a hosszú időn át egy munkaadónál szolgáló ipari munkások megjutalmazási költségeit, továbbá a munkások körében fellépő tüdővész, alkoholizmus és alkati vérbaj leküzdése elleni védekezést, valamint a munkanélküliség leküzdését célzó hazai és nemzetközi egyesületi mozgal­maknak, ugyszintéja a munkáslakások építését célzó és e célra alakult szövetkeze­teknek, végül a Magántisztviselők Országos Egyesületének és a rokkant munkások biztosítását, a különböző egyéb munkásjóléti és szociálpolitikai célokat szolgáló egyesületeknek lehetségessé váló támogatásával járó költségeket. A belhajózási szükségletek költségeire az előző évre megállapitott 100.000

Next

/
Thumbnails
Contents