Állami költségvetés - 1923-1924
Állami üzemek - INDOKOLÁS AZ ÁLLAMI ÜZEMEK 1923/24. évi KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.
90 4. rovat. Üzemi kiadások. 1. alrovat. Ezen alrovaton mutatkozó többletet az a minden várakozást felülmúló, folytonosan emelkedő irányzat teszi szükségessé, mellyel nemcsak a munkabéreknél, hanem az anyagáraknál, ezek közül pedig különösen a külföldről beszerzendő épületi faanyagok állandó és tetemes drágulásával számolni kell. A fentebb emiitett drágulások, melyek már a legcsekélyebb javitási munkálatoknál is éreztetik hatásukat, annál is inkább érvényesülni fognak, mert az utóbbi években az épületfentartási munkálatok a legmesszebbmenő takarékosság szem előtt tartásával a legszűkebb korlátok közé szoríttattak és az ennek következtében leromlott kezelési és üzemi épületek jókarbahozása tetemes összegeket fog igényelni. Ehhez járul még az a többszükséglet, mely az igásfogatok fentartásával kapcsolatosan, a szolgálatképtelen lovak selejtezése és pótlásánál, nemkülönben a szükséges takarmány beszerzésénél előreláthatólag fel fog merülni. 2. alrovat. „Járulék a tűzkár elleni biztosítási alaphoz" fejében a mult évi 25,000.000 K-val szemben 200,000.000 K-t irányoztam elő. A szóbanlévő alap vagyona ezidőszerint mintegy 2,600.000 korona, mely összeg aránylag kis terjedelmű tüzeset esetleges beálltával sem elégséges arra, hogy a tüz által elpusztított leltári tárgyak pótlását a mai beszerzési árak mellett lehetővé tenné, miért az állami vasgyárak leltári vagyona és anyagkészlete két nagyobb intézetnél folyó évi junius hó 30-ától kezdődő érvénnyel tűzkár ellen biztosíttatott. Minthogy a vasgyárak leltári vagyona és anyagkészlete annak idején az akkori 0-20 koronaárfolyamnak megfelelően volt felbecsülve és a biztosítási dij is ennek megfelelőleg van megállapítva, szükségesnek mutatkozik, hogy az azóta bekövetkezett koronaromlásnak megfelelően az átértékelés és ezzel kapcsolatosan a biztosítási dij újra megállapittassék. Az előirányzott összeg a biztosítási dijat előreláthatóan fedezni fogja. 3. alrovaton előirányzott és számos előre nem látott eshetőség által befolyásolható üzemi, termelési és gyártási költségek előirányzatánál a jelenleg érvényben álló anyagárak és munkabérek képezték a számítás alapját. A gyártási programm a diósgyőri gyárnál főleg vasutszükségleti anyagok, különféle acélöntvények, hengerelt, valamint kovácsolt anyagok gyártását, a budapesti gépgyárnál pedig a m. kir. államvasutak és egyéb vasutak által megrendelni szándékolt 73 drb rendes és 20 drb keskeny vágányu mozdony gyártását, valamint a jugoszláv kormány megrendelése folytán mintegy 10 drb mozdony javitási munkálatai, nemkülönben nagyobb mennyiségű gazdasági gépek és felszerelések, valamint vashidszerkezetek gyártását öleli fel és abból a feltevésből indul ki, hogy az üzemek folytonossága az üzemi anyagok hiánya miatt számbavehető fennakadást szenvedni nem fog. Végül feltételeztetett még, hogy a munkások teljesítőképessége a nyugodtabb társadalmi és politikai viszonyok, nemkülönben az élelmezési kedvezmények továbbra való kiadása következtében javulni fog és a megállapított gyártási programm lebonyolítása ily módon lehetséges lesz.
