Állami költségvetés - 1922-1923
Földmlvelésügyi minisztérium - INDOKOLÁS A M. KIR FÖLDMlVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1922/23. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
146^ lésügyi miniszteri számvevőség erdészeti csoportjának főnökei, illetőleg helyettesei, továbbá a külső erdészeti hivataloknál szolgáló, illetőleg nyugdíjazott tisztviselők közül a földmívelésügyi miniszter által három évről három évre kinevezett két tag és végül az Országos Erdészeti Egyesület részéről ugyancsak három évről három évre kiküldött két tag. Az előadói tisztet a földmívelésügyi miniszteriem erdészeti ügyosztályai vezetőinek egyike viseli. A jegyzői teendőket a központi személyzetből a miniszter által erre kijelölt erdőtiszt, a számviteli teendőket pedig a miuiszteri számvevőség erdészeti csoportjából ugyancsak a miniszter által kijelölt tisztviselő, a hivatalos teendőkkel egyenlő felelősség mellett végzik. Az alap vagyonának pénztári kezelését az 1903. év végén a földmívelésügyi minisztérium erdészeti főosztályának házipénztára, az 1904. év elejétől az 1904 év végéig a földmívelésügyi minisztérium házipénztára, az 1905. év elejétől pedig az egész pénzkezelést a m. kir. postatakarékpénztár bonyolítja le. Az alapot illető járulékok beszedését az erdészeti ^pénztárak, m. kir. állami erdőhivatalok, erdőfelügyelőségek, faértókesítő hivatal stb. eszközlik és a beszedett összegeket az alap javára a m. kir. postatakarékpénztár útján fizetik be. A számadások vezetésének időközi felülvizsgálását a bizottság elnökének felkérésére a miniszteri számvevőség erdészeti csoportja'teljesíti. Az alap évi összes jövedelmének része a közvetlenül következő tanévre szóló segélyekre fordíttatik, V« része pedig állandóan az alaptőkéhez csatoltatik. A folyó kezelésre szükséges pénzösszeg részben a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségénél, részben a m. kir. postatakarékpénztárban helyeztetik el, az alap vagyona ellenben magyar állampapírokba van fektetve, melyek ugyancsak a megnevezett pénzintézetnél őriztetnek. Az 1921/22. tanévben 38.400 K pénzösszeg fordíttatott segélyezésre. A fiúk közül azok részesülnek segélyben, akik az erdészeti főiskolában, gimnáziumokban, reáliskolákban, felső kereskedelmi iskolákban, tanítóképzőkben, felső ipari iskolákban ós polgári iskolákban tanulnak; a leányok közül pedig azok, akik leánygimnáziumot, országos magyar iparművészeti iskolát, tanítónő-, óvónő- és nevelőnőképzőket látogatnak, végül mindkét nembeli gyermekek közül azok, akik siketnémák, vakok stb. oktatásra szolgáló gyógypedagógiai tanintézetben vannak elhelyezve. Elemi iskolába járó fiúgyermekek és az I—IV. osztályokba járó leángyermekek is segélyben részesülhetnek, de csak abban az esetben, ha megfelelő tanintézet hiányában kénytelenek a szülői háztól távol tanulni. A segélyezéshez megkívántatik, hogy a gyermekek sikeres tanulási előmenetelét igazoló bizonyítványokban kimutatott osztályzatoknak legalább fele „jeles" és „jó" legyen. A segélyek az alap bizottságához intézett kérvények alapján egy tanévre engedélyeztetnek. A kérvényeket az említett bizottság tárgyalja és abbeli megállapodását jegyzőkönyvbe foglalva, a segélyek engedélyezése végett a földmívelésügyi miniszter elé- terjeszti. Egy gyermek után vagy egy árva részére egy tanévre 200 K segély engedélyeztetik; vagyontalan, vagy atyjukat, illetőleg anyjukat is elvesztett árvák részére azonban kivételes esetekben 300, illetőleg 400 K, amennyiben az özvegy nyugdíja vagy az atyátlan anyátlan árva nevelési járuléka még az 1885. évi XL t.-c. alapján állapíttatott meg, kivételesen 400—800 K-ig is engedélyeztetik, ha azt a folyamodók száma és az alap jövedelme megengedi.
