Állami költségvetés - 1922-1923

Földmlvelésügyi minisztérium - INDOKOLÁS A M. KIR FÖLDMlVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1922/23. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

141^ miniszter által három évről három évre kinevezett két tag és végül az Országos Erdészeti Egyesület részéről ugyancsak három évről három évre kiküldött két tag. Az előadói tisztet a földmívelésügyi minisztérium erdészeti ügyosztályai vezetőinek egyike viseli. A jegyzői teendőket a központi személyzetből a miniszter által erre kijelölt erdőtiszt, a számviteli teendőket pedig a miniszteri számvevőség erdészeti csoportjából ugyancsak a miniszter által kijelölt tisztviselő a hivatalos teendőkkel egyenlő felelősség mellett végzik. Az alap vagyonának pénztári kezelését az 1903. év végéig a földmívelésügyi minisztérium erdészeti főosztályának házipénztára, az 1904. év elejétől az 1904. év végéig a földmívelésügyi minisztérium házipénztára, az 1905. év elejétől pedig az egész pénzkezelést a m. kir. postatakarékpénztár bonyolítja le. Az alapot illető járulékok beszedését az erdészeti pénztárak a m. kir. állami erdőhivatalok, erdőfelügyelőségek, Faértékesítő hivatal stb. eszközük és a beszedett összegeket az alap javára a postatakarékpénztár útján fizetik be. A számadások vezetésének időközi felülvizsgálását a bizottság elnökének felkérésére a miniszteri számvevőség erdészeti csoportja teljesíti. Az alap évi összes jövedelmének 4A része a közvetlenül következő naptári évben megnyíló tanévre szóló segélyekre fordíttatik, V

6 része pedig állandóan az alaptőkéhez csatoltatik. A folyó kezelésre szükséges pénzösszeg részben a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségénél, részben a m. kir. postatakarékpénztárban helyeztetik el, az alap vagyona ellenben magyar állampapírokba van fektetve, melyek ugyancsak a megnevezett pénzintézetnél őriztetnek. Az' 1920/21. tanévben 51.000 K pénzösszeg fordíttatott segélyezésre. A fiúk közül azok részesülnek segélyben, akik az erdészeti főiskolában, gimnáziumokban, reáliskolákban, felső kereskedelmi iskolákban, tanítóképzőkben, felső ipariskolákban és polgári iskolákban tanulnak; a leányok közül pedig azok akik tanítónő-, óvónő- és nevelőnő-képzőket, női kereskedelmi tanfolyamokat, felső leányiskolákat és polgári leányiskolákat látogatnak, végül mindkét nembeli gyermekek közül azok, akik siketnémák, vakok stb. oktatására szolgáló gyógypedagógiai tanintézetben vannak elhelyezve. Elemi iskolába járó fiúgyermekek és az I—IV. osztályba járó" leánygyermekek is segélyben részesülhetnek, de csak abban az esetben, ha megfelelő tanintézet hiányában kénytelenek a szülői háztól távol tanulni. A segélyezéshez megkívántatik, hogy a gyermekek sikeres tanulási előmenetelét igazoló bizonyítványokban kimutatott osztályzatoknak legalább fele „jeles" és „jó" legyen. A segélyek az alap bizottságához intézett kérvények alapján eg}

r tanévre engedélyeztetnek. A kérvények az említett bizottság által tárgyaltatnak, mely ebbeli megállapodását jegyzőkönyvbe foglalva, a segélyek engedélyezése végett a földmívelésügyi miniszter elé terjeszti. Egy gyermek után, vagy. egy árva részére egy tanévre 200 K segély engedélyeztetik; vagyontalan, vagy atyjukat, illetőleg anyjukat is elvesztett árvák részére azonban 300, illetőleg 400 K, illetve amennyiben az özvegy nyugdíja, illetőleg az atyátlan, anyátlan árva nevelési járuléka még a régi nyugdíjtörvény alapján állapíttatott meg, kivételesen 400, illetőleg 800 K is engedélyeztetik, ha azt a folyamodók száma és az alap jövedelme megengedi.