Állami költségvetés - 1922-1923
Földmlvelésügyi minisztérium - INDOKOLÁS A M. KIR FÖLDMlVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1922/23. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
83 déses alkalmazottak (vajmesterek) összes illetményeinek, terményjárandóságoknak, rendkívüli óradíjaknak, tiszteletdíjaknak és tanulmányutakra előirányzott összegeknek felemelése folytán állott elő. A 3. alrovatm 374.200 K több hitel engedélyezését kérem. 2. rovat. Dologi kiadások. 1 921/22. évre megállapíttatott 477.000 K 1922/23. évre előirányoztatik 3,040.000 K 1922/23. évre tehát több . . 2,563.000 K-val. Az 1. alrwatwi mutatkozó 2,315.500 K többlet az összes gazdasági felügyelők részére előirányzott magasabb irodáátalányoknak, továbbá a postaköltségek, távbeszélő-előfizetési és kapcsolási díjaknak felemelése folytán mutatkozó- kiadások fedezése- céljából vétetett fel. A földbirtokreform gyors és sikeres végrehajtásával kapcsolatban ugyanis elkerülhetetlenül szükségessé vált, hogy az összes m. kir. gazdasági felügyelők részére, akik a vármegyékben m. kir. gazdasági felügyelői szolgálatot teljesítenek, évi 3000 K irodaátalán}^ irányoztassék elő. A 2. alrovatm mutatkozó 247.500 K többlet a m. kir. gazdasági felügyelőségek részére előfizetett szaklapok (Budapesti Közlöny, Köztelek, Baromfitenyésztők lapja, Üj Barázda, Magyar Közigazgatás) előfizetési díjainak fedezése céljából irányoztatott elő. . A 3. rovaton 10,^00.000 K irányoztatott elő. Figyelembe véve egyrészt ^zt az óriási tőkeértéket, mely csonka országunk állatállományában rejlik, másrészt pedig rámutatva azokra az egyenként is országos fontossággal bíró érdekekre, melyek mezőgazdasági termelésünk belterjesebbé válása, tehát mezőgazdaságunk üzemi, továbbá közélelmezési, külkereskedelmi, állampénzügyi és szociális szempontokból állattenyésztésünk fejlődéséhez fűződnek s amelyek részletezését ez alkalommal mellőzhetőnek vélem: kétségtelen, hogy nemcsak meglevő állatállományunk fenntartása, de annak számbeli s főleg minőségbeli fejlesztése elsőrendű állami feladatot kell hogy képezzen. A reánk kényszerített békeszerződés ugyanis a többek között állattenyésztésünkre is rendkívül hátrányos befolyást gyakorolt főleg azáltal, hogy épen azoktól az országrészektől fosztott meg, ahol a viszonyok a takarmánytennelésnek és így az állattenyésztésnek is kedveztek s ahol állatokból és állati termékekből jelentős fölöslegeket állítottak elő. Állattenyésztésünknek a jövőben tehát erős külföFdi versennyel kell majd megküzdenie, amelyben eredményesen csak úgy fogunk érvényesülhetni, ha nem silány tömegárut, hanem kiváló tenyészállatokat, elsőrendű minőségű hízott anyagot stb. fogunk előállítani. Ezen feladatoknak legalább megközelítését teszi lehetővé a fenti rovaton előirányzott összeg. Az állatállománynak szám- és minőségbeli fejlesztése a megfelelő számú és minőségű apaállat nélkül el sem képzelhető és kiszámíthatatlan az a kár, melyet az apaállatok hiánya, valamint a meglevőknek selejtes minősége okoz s amely sajnálatos s elszórtan máris jelentkező baj feltétlen és gyors orvoslást igényel. Ez okból célravezetőnek és szükségesnek látszik, hogy az apaállatok beszerzése a bevásárlás állami közvetítésével, az arra tényleg beigazoltan rászoruló községek és közületek részére minimális árkedvezmények nyújtásával, a beszerzési ár egyévi kamatmentes előlegezésével, valamint az egyévi biztosítási költségek vállalásával lehetővé tétessék, mert ellenkező esetben virágzásnak indult állatállományunk nemcsak minőségileg, de számbelileg is oly hátrányosan befolyásoltatnék, hogy annak eredményeként állattenyésztésünk az évtizedek előtti alacsony fokra sülyedne. 11*
