Állami költségvetés - 1921-1922

Földmivelesügyi minisztérium - INDOKOLÁS A M. KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1921/22. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

141 érdekében állandó intézkedéseket és ellenőrzéseket kell foganatosíttatnom, amely intézkedésekbe nagy szereppel kapcsolódik be a M. Kir. Állami Rovar­tani Állomás, valamint a M. Kir. Növényélet és Kórtani Állomás. Az állati ós növényi kártevők ellen való előzetes védekezés módját magában foglaló ós a gazdaközönség rendelkezésére bocsátandó ismertető füzetek megiratása és kinyomatása költséget igényel és hogy ezen felül a védekezéshez oly sze­rek használtatnak, amelyek alkalmazásának bemutatására a M. Kir. Állami Rovartani Állomás tagjai sűrű utazásokat végeznek, különösen a sáska irtá­sáról szóló 1907 : XXXI. t,-c. végrehajtása érdekében a Rovartani Állomás­nak jut a főszerep abban, hogy az évek hosszú során a sáskaveszedelem fellépése szempontjából fenyegetettnek tekinthető területeket állandóan figye­lemmel kisérje és ott, ahol a fertőzés beható védekezést és irtást tesz szük­ségessé, az Állomásnak ezzel megbízott tagjai a veszedelem elfojtásáig állan­dóan a helyszínén tartózkodjanak, az irtás munkálatait irányítsák és ellen­őrizzék. A legelők biztosításáról is intézkedő 2.080/921. M. E sz. kormányren­delet végrehajtása körül felmerülő kérdések előzetes elbírálása csak növeli annak szükségességét, hogy az ezzel megbízott előadóim a helyszínén kény­telenek tájékozódást szerezni, sőt a felmerülő bonyolultabb ügyek, súrlódások és izgatottságok elsimítása érdekében, előadóim által a helyszínén kell a kér­dést behatóan megvizsgáltatnom. A legelő megszerzésekhez a múltban engedélyezett segély, illetve a tör­lesztéses kölcsön elvállalt kamatai és törlesztési részletei mint folytonos illetmény összege 109 község és közület javára a háború kitörésekor 219.818 korona volt, míg ez- az összeg jelenleg — az ország egy részének megszál­lása következtében — 87 község és közület javára 80 265 korona költséget tesz ki, mint amely összeg évenként kiutalandó. Az osztatlan közös legelőkről szóló 1918. évi X. t.-c. végrehajtása fon­tos kötelezettséget hárít reám, amelynek teljesítése során részint a legeltető társulatok megalakulását mindjárt kezdetben helyes alapon irányítanom, s megalakulás után a társulati élet terén a gazdasági közösségből folyó ügyek rendes menetét megfelelő ellenőrzés útján biztosítanom, majd a társulati közgyűléseken, de sokszor a társulat vezetése terén szükségessé vált teendő­ket törvényadta jogomnál fogva központi megbízottam által ellátnom kell. Az úrbéri elkülönítést, arányosítást és tagosítást tárgyaló 1836. évi VI., X., XII. és az 1840. évi VII., XXX., XXXI. és az 1871. évi LIII. t.-cikkek módosításáról ós kiegészítéséről szóló 1908. évi XXXIX. t.-c. alapján ki­bocsátott miniszteri rendeletek közül mint legfontosabbat, a földmivelésügyi ós igazságügyi minisztereknek a szorosan vett magyarországi területekre érvényes 20/909. I. M. számú rendeletet kell . megemlítenem, (az erdólyrészi területekre az 1908 : VII. t.-c és külön kormányrendeletek intézkednek) amely rendeletben vannak összefoglalva azok a szabályok, amelyek a tagosítás hasznos volta és célszerű keresztülvitelének kérdésében előzetesen hozandó határozatokról, az Állandó Gazdasági Szakbizottságról, stb. szól. Annak az eldöntése, hogy valamely község határában a tervezett tago­sítás gazdasági szempontból hasznos és célszerűen keresztül vihető-e vagy sem, a hatáskörömbe tartozik ós ebben a kórdósben oly módon határozok, hogy az 1.200/908. I. M. számú rendelet értelmében az elnökből ós elnök­helyettesből, 4 gazdasági és 3 erdészeti szakismerettel bíró tagból, egy kultúrmérnökből, az országos kataszteri felmérés két szakközegéből, három földmivelésügyi közigazgatási tisztviselőből ós végül az itólőbírákra előírt

Next

/
Thumbnails
Contents