Állami költségvetés - 1921-1922

Pénzügyministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1921/22. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

Jelentés a központi szeszfőzdékre vonatkozólag tett intézkedésekről. A szeszadóra vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1916 : XXIV. t.-c. 2. §-a a következő rendelkezéseket tartalmazza: Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1908 : XXVIII. t.-c. 33. és 34. $-aiban foglalt rendelkezéseket az azokban idézett törvényszakaszok helyett az 1899 : XX. t.-c. megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával - akkor is életbeléptethesse, ha a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban hasonló intézkedések egyidejűleg nem lépnek életbe. Az 1908 ; XXVIII. t.-c. 33. §-ának utolsóelőtti és utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések nemcsak községi és szövetkezeti, hanem minden olyan — az alkoholmennyiségnek a tényieges termeivény szerinti megállapítása alá eső — szeszfőzdével szemben alkalmazható, amelynek vállalkozója a szeszfőzésre használni szokott gyümölcs, illetve szőiőtörköly és borseprii szokásos értékesítését biztosítja. A jelen alá eső szeszfőzdék segélyezése, — a pénzügyminiszter által megállapítandó gyümölcs-, illetve szőlőtörköly- és borseprü-árnak a termelő részére való biztosítása mellett — lehetőleg a kész termény mindenkori piaci árának tekintetbevétele mellett állapítandó meg; s a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás az illető nyersanyagokra nézve teljesen beszüntethető arra a vidékre, amely vidék gyümölcs-, illetve szőlőtörköly- éá borseprü-termésének a pénzügyminiszter által meghatározandó áron való átvételére az illető szeszfőzde vállalkozója kötelezettséget vállal. A pénzügyminiszter a jelen §. rendelkezései alapján tett intézkedéseiről az állami költségvetés előterjesztésekor évente jelentést tesz a nemzetgyűlésnek. E rendelkezés folytán jelentésemet a következőkben terjesztem elő: Mindenekelőtt, tisztelettel megemlítem, hogy az idézett 1916: XXIV. t.-c. 2. alapján tett, intézkedésekről az 1917/18. költségvetési előirányzat előterjesztésekor már jelentés tétetett, mely azonban nem vonatott érdemleges tárgyalás ala. Ehhez képest az ezúttal előterjesztett jelentés a szóbanlevő rendelkezések alapján kezdettől fogva tett összes főbb intézkedéseket felöleli. Abból a célból, hogy a szükséges gyakorlati tapasztalatok megszereztessenek. és hogy különösen a nagyobb gyümölcs-, illetve szőlőtermő vidékeken