Állami költségvetés - 1921-1922
Pénzügyministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1921/22. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
137 ecetsav után — tiszta ecetsav tartalmának alapul vételével — rendelettel megállapítandó feltételek mellett, az államkincstár számára a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettségével, részesedést biztosithasson. Az 5,000.000 K bevétel előirányzása az 1921/22. költségvetési évben előreláthatóan megadózásra kerülő ecetsav mennyiségéhez képest történt. i — 2. rovat. Söradó. Söradó cimén 48,000.000 K-t és a sör után fizetendő kincstári részesedés cimén ugyanezt az összeget irányoztam elő, ugy hogy a sörből összesen 96,000.000 K bevétel remélhető. Nagy-Magyarországon Összesen 86 sörfőzde volt, amelyek közül azonban csak 12 maradt meg; ennek dacára a termelőképességnek kb. 75 0/„-a megmaradt, amennyiben ugyanis ennyi esik a kőbányai sörfőzdékre. A háború előtti időkben évente kb. 3,000.000 hl sört termeltünk: dacára annak, hogy a termelőképesség jelentékeny része meg van, mégis sörtermelésünk — legalább egyelőre — a békebeli termelésnek legfeljebb V3-ával vehető kilátásba, különösen azért, mert a sörárpát termelő terület megszállás alá került. Ennek alapján a költségvetés előirányzásánál 1,00.000 hl évi termeléssel számoltam és átlagban 8° -os sör előállítását vettem fel, ugy hogy a jövő évi sörtermelést 8,000.000 hlfok extrakttartaloinmal állítottam be és ez után 6 K-ás adótételt alkalmazva, jutottam a 48,000.000 K söradó bevételhez. Minthogy pedig a sör után fizetendő kicstári részesedésről szóló 1921. évi IX. t.-c* 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján a sör után fizetendő kincstári részesedést a 38.741/1921. sz. rendeletemmel további intézkedésig hl 0 extrakttartalom után az adótétellel egyforma mértékben, azaz 6 K-ban állapítottam meg, ennélfogva kincstári részesedés cimén ugyancsak 48,000.000 K bevételt irányoztam elő. 3. rovat. Cukoradó. A cukorból 1.050,000.000 K bevételt irányoztam elő, amelyből 100,000.000 K cukoradóra, 950,000.000 K pedig a cukor után fizetendő kincstári részesedésre esik. A békében a cukorrépatermelés successive kb. évi 40 — 42 millió q-ig emelkedett és ennek arányában a cukortermelés is megfelelő emelkedést mutatott. Mig ugyanis az 1907/1908. termelési időszak alatti cukortermelés nyerscukorértékben kereken 2,701).000 q volt, addig 191 l/l912-ben a cukortermelés már 4.200.000 q t. 1912/1913-ban pedi? 5,900.000 q-t tett ki. Minthogy pedig a belföldi fogyasztás békeévekben 1,300.000—1,600.000 q között mozgott, ennélrogva cukorban igen tekintélyes kivitelünk is volt. Talán kevés termelési ágat befolyásolt a háború olyan hátrányosan, mint a cukorrépa- és a cukortermelést. Ha visszapillantunk a lefolyt háborús esztendőkre, azt látjuk, hogy a cukorrépatermelés állandó rohamos hanyatlást mutatott, aminek oka egyrészt abban keresendő, hogy a hadsereg élelmezése érdekében más mezőgazdasági termények termelését kellett fokozni, másrészt pedig abban, hogy a szükséges emberi munkaerő mindig kisebb mértékben állott rendelkezésre, ami III. . is
