Állami költségvetés - 1921-1922
Pénzügyministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1921/22. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
134 jutalmak cimén, illetve ,az uj mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére fordítandó szesz kontingens megváltása cimén csak oly összeg irányoztatott elő, amely a mezőgazdasági szeszfőzdékben 1920. szeptember 1 -je előtt termelt szeszből még készletben levő és csak az 1921/22. költségvetési évben elszállításra kerülő szeszmennyiség után járó jutalmak fejében szükséges Jesz, illetve amely az újonnan keletkezett mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére a múltban igénybevett olyan kontingensek után járó megváltásra szükséges, amelyek után a megváltási összegek eddig felvéve nem lettek. Rendes bevételek. VI. fejezet, 9. cim. I. rovat. Szeszadó. „Szeszadó" fejében 19,200.000 K, „Kincstári részesedés "-re 1.000,000.000 K, „Ellenőrzési illeték a-re 9,000 000 K, „Sajtolt élesztő utáni fogyasztási adó"-ra 1,200.000 K, a „Nem erjesztéssel előállított ecetsav után járó kincstári részesedésire 5,000.000 K. Az előirányzat készítésénél a következők szolgáltak irányadóul: A háborút megelőző időkben évenkint megadózásra kerülő szeszmennyiség (a fogyasztási és termelési adó alá eső szeszfőzdékben termelt szesz együttesen) kereken mintegy 1,000.000 iil volt. Az ország lakosságát 20,000.000-val vévé az évenkint megadózásra került szeszmennyiségből egy-egy lakosra tehát 5 hlfok szesz esett. Kzen 5 hektoliterfokos átlag alapján az országnak ezidőszerint magyar közigazgatás alaft álló területére — a lakosságot - kereken 8,000.000-val véve — 4 00.000 hl magadózásra kerülő szeszmennyiség esnék. Köztudomás szerint azonban az ország ezidőszerint nem magyar közigazgatás alatt álló területén, a szeszfogyasztás az átlagos évi 5 hlfoknál jelentékenyen nagyobb volt, míg ellenben az országnak ezidőszerint is magyar közigazgatás alatt álló területén, ahol inkább a bor és sör fogyasztás .volt nagyobb a szeszfogyasztás fejenkint nem igen volt nagyobb 27? hlfoknál. Ehhez képest az ország ezidőszerint is magyar közigazgatás alatt álló területén a szeszfogyasztás a háború előtti időkben évenkint összesen mintegy 200.000 hl volt. A szóban levő területen ennél a 200.000 hl-nél nagyobb szeszfogyasztás, melyben a gyümölcspálinka fogyasztása is bennfoglaltatik, a normális viszonyok teljes helyreállta után sem várható. Kz a 200.000 hl szeszmennyiség azonban csak akkor kerülhet megadózásra, illetve fogyasztásra, ha egyrészt a termelés oly mérvű, hogy a fogyasztás céljaira a megfelelő szeszmennyiség rendelkezésre áll, másrészt, ha a fogyasztás a rendelkezésre álló szeszt tényleg felhasználja. Kz az utóbbi körülmény attól függ, vájjon a fogyasztás a szesz előállítási költségeire, valamint a szeszt terhelő adókra való .tekintettel a szesz mindenkori piaci árát elbirja-e.
