Állami költségvetés - 1921-1922

Vallás- és közoktatásügyi minisztérium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M, KIR. MINISZTÉRIUM 1921/22, ÉYI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

141» 2 Mezőgazdasági népiskolák. Rendes kiadások. 1920/21. évre megállapittatott 1921/22. évre előirányoztatik .....: 2,881.013 K, 3,293.579 K, tehát több . . 412.566 K-val. A személyi járandóságoknál az általános emelkedésen kivül kisebb fokozatú gazdasági tanitók dijainak felemelésére 210.000 korona vétetett fel. Az ismétlő iskoláknak gazdasági irányban való átszervezése 1896-ban oly célból indult meg, hogy az őstermeléssel foglalkozó szülők gyermekei jövő élethivatásuknak megfelelő kiképzésben részesüljenek. A gazdasági népiskoláknak csakhamar két tipusa fejlődött ki: a kisebb fokozatú és az önálló gazdasági népiskola. Külön jelentőségűek az önálló gazdasági népiskolák, mert mig a gazdasági oktatást az elemi népiskolákkal kapcsolatosan szervezett kisebb fokozatú gazdasági népiskolákban 600 négyszögöltől — 2 kat. holdig terjedő gyakorlati területen rendszerint 4 hetes mezőgazdasági tanfolyamot végzett elemi népiskolai tanitók látják el, addig önálló gazdasági népiskolákhoz külön e célra képesitett, két éves mezőgazdasági, illetve háztartási tanfolyamot végzett okleveles gazdasági szaktanítók (szaktanitónők) neveztettek ki s a gyakorlati oktatás céljaira kertészeti irányú iskolánál legalább 5 kat. hold és a mezőgazdasági irányt is felölelő iskolánál legalább 20 kat. hold gyakorlati terület szolgál. A gazdasági népiskolák ügyét a községek és a tanitók meleg érdeklődéssel karolták fel. Gróf Apponyi Albert volt vallás- és közoktatásügyi miniszter a gazdasági népoktatásról 1908-ban törvényjavaslatot nyújtott be, ezt a képviselőház bizottságai el is fogadták, de törvényerőre nem emelkedett, A háború kitörése előtt 2.951 kisebb fokozatú és 84 önálló gazdasági népiskola állott fenn 184.544, illetve 17.253 tanulóval. Ezzel szemben 11.300 általános ismétlő iskolába járt 354.477 tanuló s ismétlő iskolába egyáltalán nem járt 150.477 ismétlő tanköteles. Az önálló gazdasági népiskolák 1.663 kat. holdon gazdálkodtak s vagyonleltáruk 2,430.000 koronát tett ki. Csonka-Magyarországon hozzávetőleg 1.300 kisebbfokozatu és 49 önálló gazdasági népiskola áll fenn. Utóbbiaknál 85 gazdasági szaktanító és 45 gazdasági szaktanitónő van alkalmazásban, az oktatás céljaira 90 tanhelyiség szolgál. Felesleges tanerő nincs. Az önálló gazdasági népiskolák a forradalmak, főleg pedig az oláh megszállás alatt több millióra menő kárt szenvedtek. A háború alatt a gazdasági népiskolák elnéptelenedtek, s rendbes'zedésük csak ugy lehetséges, ha az ismétlő tankötelezettség végrehajtásáról gondoskodás történik és ha az önálló gazdasági népiskolák az épületükben és felszerelésükben szenvedett kár pótlására megfelelő állami támogatásban részesülnek. Csonka-Magyarországon kisebb fokozatú gazdasági népiskolát lehetőleg min- , den községben és önálló gazdasági népiskolát s az ismétlő tankötelesek 1 20-as létszámát