Állami költségvetés - 1921-1922

Vallás- és közoktatásügyi minisztérium - INDOKOLÁS A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M, KIR. MINISZTÉRIUM 1921/22, ÉYI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

í 80 leányiskola 17 osztállyal (ez utóbbiaknál 1 a háború alatt fejlesztetett), 1 községi fin-. 5 leánygimnázium és 3 reáliskola 106 osztállyal. A megszállott területről több menekült tanár jelentkezett, akik részben más felekezeti iskoláknál, részben az államnál nyertek elhelyezést, A rendes kiadások 1. rovatán Budapest székesfőváros által fentartott középiskolák személyzetének illetményeire a 3. cim, 1. rovatának indokolásában előadott okokból 3,440.000 K irányoztatott elő, a 2. rovaton a hitoktatók díjazására felvett 1,364.800 K többlet nem mind középiskolai hitoktatók illetményeinek emelése következtében, hanem jórészt azáltal állott elő, hogy az 1921. évi 50.180. vkm. sz. rendelet értelmében az önálló hitoktatók illetményei, ha több iskolafajnál adják óráikat, mindazon cimen irányoztatnak elő, a 3. rovaton a nem állami középiskolák érettségi vizsgálataira kiküldendő főigazgató-helyettesek és miniszteri biztosok, illetve kormányképviselők útiköltségeire és napidijaira 70.000 K, a 4. rovaton a nem állami középiskolák segélyezésére 1,34.9.091 K többlet vétetett fel. Ez a többlet abban leli indokolását, hogy a nem állami középiskoláknál a státusrendezés egyenlő elbánás elveinéi fogva épugv végrehajtandó volt, mint az állami középiskoláknál; hitoktatók díjazása szintén az állami intézetek hitoktatóinak díjazása szerint emelendő; továbbá a nyugdijak általános emelésével kapcsolatban a nem állami intézetek érettségi vizsgálataira kiküldött megbízottak napidijai is emeltettek. Végül a Magyar Tanulmányi Alap segélye is megfelelően emelendő volt. Polgári iskolai tanárképző főiskolák. Rendes kiadások. XVI. fejezet, 17. cim 1920/21. évre megállapittatott . . . 4,168.660 K, 1921/22. évre előirányoztatik 4,808.000 „ tehát több . . 639.340 K-val A polgári iskolai tanárképzés ezideig is azzal tűnt. ki más hasonló intézményeink közül, hogy szervezeténél, tauulmányi rendjénél fogva viszonylag a legjobban oldotta meg a tanárképzés kérdését. Az intézeteinkből kikerült uj tanári nemzedék kellő szakképzettségen kivül alapos elméleti és gyakorlati pedagógiai tudást, a tanítói pálya iránt való meleg szeretetet és komoly kötelességtudást vitt annak az iskolafajnak falai közé, amely iskola a gyakorlati életre, a termelő munkára nevel, tanítványait a nemzet szélesebb rétegeiből veszi és igy egészen különleges. feladatokat kell megoldania. A polgári iskolai tanárképzést e célnak megfelelően kell tovább fejleszteni, hogy a mai helyzetünk kívánta követelményeket még tökéletesebben kielégíteni tudja Ennek érdekében történt, hogy az eddigi két szakcsoport háromra bontatott