Állami költségvetés 1917-1918

Részletezés

A világháború még folyik és egyelőre bizonytalan az, hogy a háború még az 1917/18. költségvetési évben is fog-e tartani és ha igen, meddig, és hogy befejezése esetére hogyan fog kialakulni a békekötés utáni egész gazdasági, külpolitikai és pénzügyi helyzetünk. Az ily körülmények közt egybeállított 1917/18 évi állami költségvetési előirányzat a dolog természeténél fogva nem felelhet meg mindama kívánalmaknak, amelyek a normális idők állami költségvetéseivel szemben támaszthatók. Szükségesnek tartom tehát ez előirányzatra nézve — annak helyes megitélhetése szempontjából — a következőket előadni: A jelen költségvetési előirányzat a kiadások és a bevételek alakulásában a háború okozta átmeneti változásoknak figyelembevétele nélkül lett egybeállítva olyképen, amint a kezelés alakulása az 1917/18. költségvetési évben normális viszonyok közt várható lenne. A háborúnak az államháztartásra gyakorolt, s a jövőre is szóló állandó jellegű kihatása pedig csak annyiban nyert e költségvetésben kifejezést, hogy abban előirányoztatott a háború alatt kibocsátott új államadóssági czimletek kamatszükséglete, valamint az ezen szükséglet fedezhetésére, új bevételi források nyitása és a régiek jobb kihasználása folytán várható jövedelem. Egyébként azonban az 1917/18. évi költségvetés egészben véve — a rendkívüli idők rendkívüli szükségleteit figyelmen kivül hagyva — csak a normális kezelés számára kivánta a megfelelő számadási alapot megteremteni úgy, amint az állami gazdálkodás, a viszonyokban a háború előidézte változások kikapcsolása esetében alakulna. A háború következtében beállott rendkívüli áremelkedéseknek a költségemelő hatása tehát az előirányzat egybeállitásánál nem vétetett számitásba, s nem irányoztatott elő ama felárak szükséglete sem, amelyeket az állam szállítói részére a normális viszonyok alapján megállapított szerződéses árakon felül a háború tartamára szólólag engedélyezni kellett. Ugyancsak nem vétettek fel az előirányzatban az 1912:LX11I. t.-cz. 17. § ában nyert felhatalmazás alapján az államhitel igénybevétele mellett fedezett mozgósítási kiadások, valamint a bevonultak családjainak az 1882: XI., az 1912:LXVII1. és az 1914: XLV. t.-czikkek alapján való segélyezésével és az 1915 : XV. t.-czikk alapján való ideiglenes segélyezéssel felmerülő költségek, és a közszolgálati alkalmazottaknak az 1916: XXV. t.-czikk értelmében az állami pénztári készletekre utalt háborús segélyei sem. Mellőzhető volt ez utóbb felsorolt szükségleteknek a költségvetésbe való felvétele annál inkább, mert a vonatkozó kiadások teljesítésére az idézett külön törvények adják meg a felhatalmazást, és mert e törvények értelmében ezeknek a kiadásoknak a fedezete nem az állam folyó bevételeire, hanem a már jelzett egyéb forrásokra utaltatott. Önként értetik, hogy az emiitett kiadások czéljaira e forrásokból veendő fedezeti összegek szintén nem szerepelnek az 1917/18. évre szóló költségvetésben, Az előirányzat egybeállitásánál szem előtt tartott fenti irányelveknek s nevezetesen a mozgósítással kapcsolatos kiadások mellőzésének a folyományaként azután úgy a közösügyi kiadások, mint a honvédelmi tárcza szükségletei, amelyek a háború alatt túlnyomó részükben a mozgósítási hitel terhére esnelí, egyelőre változatlanul azokkal az összegekkel irányoztattak elő, amely összegekkel az 1914'15. évre szóló állami költségvetésben megállapittattak. Mert. a szóbanforgó szükségleteknek a háború utáni alakulása még egyáltalán nem tekinthető át s igy egyelőre legmegfelelőbbnek mutatkozott ezeket a szükségleteket a régi összegekkel a költségvetésbe beállítani, pusztán abból a czélból, hogy az állami költségvetés mérlege — azok mellőzésével — hamis képet ne nyújtson. A fentebb előadottak magyarázzák, hogy a jelen költségvetési előirányzatban még nem jutnak kifejezésre ama feladatokkal és teendőkkel kapcsolatos költségek, amely állami feladatok és teendők a háború