Állami költségvetés 1917-1918

Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS M. KIR. FÖLDMIVELESÜGYI MINISTERIUM 1917/18. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

58 A soroksári Dunaág rendezése és hajózhatóvá tétele iránt, az 11)04 : XIV. t.-cz. intézkedik, melynek indokolásában a következők terjesztettek elő: A soroksári Dunaág rendezésére és hajózhatóvá tételérn 5,000.0(10 K irányoztatok elő, mely összegből a következő munkálatok lesznek végrehajtandók, u. m.: a) A soroksári ágnak elzárása az összekötő vasúti hid alatt, ott egy .hajóbejárat és egy előmedencze épitése, melyben a hajók az átzsilipelésig várakoznának; b) a hajózható kamarás-zsilip; c) a soroksári ágat élővízzel titpiáló zsilip; il) a felső elzárás és a gubacsi gát között rendes csatornának kotrása ; r) a gubacsi zárgátban építendő hajózó-nyilás és annak áthidalása; /') a soroksári ágnak a gubacsi zárgáttól Majosházáig való rendezése. A soroksári ágnak hajózhatóvá tétele régi mulasztást lesz hivatva pótolni, mely ugy közgazdaságilag, mint közegészségügyileg már több mint, egy negyedszázad óta hátrányosan érinti ezen 55 kilométer hosszú ág mentén fekvő vidéket, eltekintve attól, hogy a főváros is jelentékeny kárt szenved ugy kereskedelmi, mint forgalmi szempontból, hogy közvetlen szomszédságában 55 kilométernyi kitűnő viziutat kénytelen nélkülözni. A soroksári ág rendezését ezenkívül a székesfőváros árviz elleni biztonsága is követeli, nevezetesen a székesfőváros balparti csatornahálózata addig végleg befejezettnek s maga a város pedig a meglepetésektől megkiméltnek alig tekinthető, míg a fő-vészkiömlő, mely az elzárt soroksári Dunába lesz vezetendő, ki nem épül. Mert ha magas Duna-vízállásnál akár a szivattyútelep működésében áll be valamely zavar, akár több víz talál hirtelen-zápor alkalmával a főcsatornába összegyűlni, mint amennyit a szivattyúk kiemelni képosek, a város csatornáin lefolyásra nem jutható szennyes viz magukon az utczai beeresztő-nyilásokon fog feltörni és a város utczáit árasztaná ei. A fent felsorolt munkálatok részletes tervezése közben azonban olyan körülmények merültek fel, melyek jóformán az összes műépitmények elrendezésének megváltoztatását tették szükségessé. Nevezetesen a torkolati táplálócsatorna és zsilip elhelyezése magával vonta volua a m. kir. államvasutak ferenczvárosi teherpályaudvarából kiágazó n. n. ., Szigetvágány " eltávolítását, mely időközben igen nagy jelentőségre emelkedett azáltal, hogy a Dunán járó hajók a szenet itt vitték át a vasútról. A táplálózsilipet tehát a „Szigetvágány" végére, a kamarazsilip mellé kellett elhelyezni. A kamarazsilip és a táplálócsatorna egymás mellé helyezése azonban azt eredményezte, hogy a táplálózsilipen áteresztett víztömeg nagy sebességével és örvényléseivel a mellette fekvő kamarazsilipen át kijutó hajók útját bizonytalanná és kellemetlenné tette volna.