Állami költségvetés 1917-1918

10 1917/J8. évi előirányzatban a vonatkozó czimen felvett összegekkel szemben. Az alább kifejtendök szerint ez a többlet, — az r) pont alatt számított 12.247.000 K-án felül — kitesz 177.240.000 Kt. Megjegyzem, hogy a költségvetésbe pótlólag felveendő (12,247.000-f 177,240.000=) J 89.487.000 K-ban az 1916. évi XXV. t.-cz. s illetve az 1917. évi XV. t.-cz. alapján engedélyezendő háborús segélyek szükséglete nem szerepel, mert a külön törvényes felhatalmazáson alapuló ezek a háborús segélyek az 1917/18. évi költségvetési előirányzat egybeállításánál követett irányelvek szerint általában minden czimnél figyelmen kivül hagyattak. Ily eljárást követve az 1917/18. évi költségvetési előirányzatba a jelen előterjesztésben előadottak szerint pótlólag felveendő kiadások összege végeredményben 439.189.496 Kt tesz ki. Ami már most a költségvetési előirányzat fedezeti részében szükségessé váló változtatásokat, s nevezetesen a bevételek fokozása érdekében teendő intézke- , déseket illeti, a fenti 1) pont alalt előadottak kapcsán mindenekelőtt a m. kir. államvasutak költségvetésére nézve a következőket jegyzem meg: ttl) A magyar királyi államvasutaknál az 1917/18. költségvetési évre normális viszonyok feltételezése mellett a rendes bevételek . . . 571,000.000 K-val. a rendes kiadások 425,523.000 K-val irányoztattak elő. Ezen előirányzat mellett az üzleti felesleg . 145,477.000 K-át. az üzleti hányad pedig 74'52%-ot tesz ki és a kamatoztatás az 1916/17. év végén befektetett tényleges tőke után . 4-82° <,, a névleges töke után 4-21°,o lenne. A háború folytán bekövetkezett rendkívül nagy drágulás azonban egyrészt a személyzet megélhetésének biztosítása érdekében a javadalmazások fokozatos javítását tette szükségessé, másrészt pedig az anyagszerek árának nagymérvű emelkedését idézte elő, ugy hogy a fentebbiekben a normális viszonyok alapulvétele mellett megállapított kiadási összegeken kivül még jelentékeny költségtöbbleteket kell számításba venni. Ezekkel a költségtöbbletekkel — legalább is túlnyomó részükben — mint állandó teherrel kell számolnunk a háború utáni időre is ; s igy azok nem hagyhatók az előirányzatban sem teljesen figyelmen kivül annál kevésbbé, mert különben teljesen helytelen képet adnánk a legnagyobb állami üzemünk mérlegének alakulásáról és gazdálkodásának a viszonyairól. Reá kell tehát legalább e helyütt mutatni arra, hogy a személyi, dologi és az üzemi kiadásoknál az 1917/18. évi előirányzatban már felvett összegeken felül még egy igén jelentékeny többlettel kell számolnunk, amely többlet a mostani viszonyokat jí a már tett intézkedések költséghatását véve tekintetbe (a tisztviselői háborús segélyekkel együtt) egy egész költségvetési évre vonatkoztatva 284,995.000 Kt tesz ki. Az 1917/18. költségvetési ével ez a többlet egészében nem terheli, mert ebben az évben a személyzet anyagi helyzetének javítása érdekében tett intézkedések közül egyeseknek a költségei még nem szerepelnek az egész évi szükséglettel. Az 1917/18. évre tehát a fent e) és l) pontok alatt előadottak szerint összesen csak (12,247.000 K + 177,240.000 K =) 189,487.000 K, s illetve az 1916.