Állami költségvetés - 1913
Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1913. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
•287 ban, amikor a Zágráb m. kir. állam vasúti állomástól a déli vasút vonaláig épített összekötő vágány segélyével lehetővé vált a Budapest-Fiume közt közlekedő m. kir. államvasuti vonatoknak Zágráb déli vasút állomás elkerülése, a déli vasúttal együttesen használt vonal T553 km.-rel, vagvis 2 061 km.-re apadt, ennek következménye lett, hogy a Károlyáros felé való elágazáson kivül egy ujabb elágazó pont, illetőleg szolgálati hely létesíttetett. Mindkettő biztosító berendezésekkel ellátva, a déli vasút kezelésében és ennek. folytán annak rendelkezése alatt maradt. Ennek a helyzetnek azután az a természetszerű következménye, hogy a vonatok ugy Zágráb m. kir. államvasuti állomásból Károlyváros felé, mint a károly városi irányból Zágráb m. kir. államvasuti állomás felé csak a déli vasút Zágráb déli vasút állomásán szolgálatot tevő alkalmazottjának az engedelmével indíthatók. A vonatforgalomnak ezen a vonalrészen való szabályozása a déli vasúttól függ; természetes tehát, hogy a déli vasút a vonatok indításánál, mint fogadásánál a maga vonatai rendes közlekedését tartva szem előtt, a magyar királyi államvasutak vonatainak rovására azoknak ad előnyt. Ennek viszont az a következménye, hogy a magyar királyi államvasutak vonatai ugy Zágráb máv.-on, mint a Il-ik (károlyvárosi) elágazásnál várni tartoznak. Már pedig az a körülmény, hogy a Il-ik elágazás előtt levő semafóroknál a Leskovac vagy Nagy-Gorica felől jövő vonatok feltartóztatnak, a forgalom biztosságát veszélyezteti. A forgalom biztosságának lehető megóvása érdekében ugy kellett intézkedni, hogy a vonatok: Nagy-Gorica és Il-ik elágazás, Leskovac és Il-ik elágazás, továbbá Il-ik elágazás és Zágráb máv. között csakis állomási távolságban követhetik egymást, illetőleg, hogy a vonatok Il-ik elágazás és Zágráb máv. által visszajelentendők. Ezért is a Il-ik elágazást úgyszólván állomás jellegével kellett felruházni, ámbár az nincs is vonatok keresztezésére berendezve. Mindennek ellenére ezen a peage vonalon már több baleset történt, különösen utóiérés fordult elő, amit a forgalomra nézve már magában véve veszélyes helyzeten kivül, elősegített az őszi és téli hónapokban itt úgyszólván állandóan uralkodó ködös időjárás. De nem szorul bővebb bizonyitásra, hogy az I. és II. elágazás között a 2'061 km.-nyi rövid peage vonalon, illetőleg közös block szakaszon át, a Sziszek és Fiume felől jövő, továbbá Zágráb dv. és Zágráb máv. állomásokból Sziszek és Fiume felé inditaudó vonatoknak rendes és akadálytalan forgalmát biztosítani nem lehet, mert már eddig is, különösen az őszi forgalom idején, csak nagy nehézségekkel és rendkívüli elővigyázati intézkedésekkel lehetett azt lebonyolítani. A jelzett nehézségek pedig a forgalom emelkedésével egyenes arányban nőnek.
