Állami költségvetés - 1913

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1913. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

•254 Az 1912. évben nyert. 2,000.000 K olső hitelrészletet is ilyen czélra fordítottam. .Második részletképen az 1913. évre 4,300.000 K engedélyezését kérem, megjegyezvén, hogy ezzel még korántsem lesz kimerítve a szükséglet, mert még több éven át kell majd nagyobb összegeket területek fokozatos megszerzésére fordítani. 8. rovat. Második vágányok építése 1913. évben . . . 14,800.000 K, 1912. évre engedélyeztetett 9,390.000 „ tehát 1913. évre több . . 5,410.000 Kval. A m. kir. államvasutak saját vonalain és különösen a fővonalakon a forgalom már évek sora előtt olyan arányokat öltött, hogy a II. vágány megépítésének elkerülhetlenül szükséges volta a forgalom rendessége, de nemkülönben biztossága érdekében is nyilvánvalóvá lett. Mindazonáltal eddig csakis a budapest—marcheggi, a budapest — győri, a budapest—hatvan—lavocznei, a hatvan—salgótarjáni, a budapest—czegléd—szolnoki, a rákos -ujszász—szajoli és a galánta—ujzsolnai vonalak két vágányúak, uiig a nagy forgalmú budapest—balparti körvasuton, a szajol—arad—piskii, a budapest— szabadka—újvidéki, a szajol—püspökladányi, a kelenföld—zágráb—fiumei, a miskolcz—füleki, a czegléd—szeged —temesvári, a Salgótarján—ruttkai és a győr— brucki nagy forgalmú vonalakon még nincs második vágány. A felsorolt kétvágányú pályák közül a rákos—ujszászi és a galánta—ujzsolnai vonalak — noha azokon a kétvágányú üzem folyik — még nincsenek teljesen a kétvágányú pályákra elfogadott. elveknek megfelelően kialakítva, amiért is azokon folytatólagosan még kiegészítő munkákat kell végrehajtani. Folyamatban van továbbá a második vágány megépítése a budapest—fiumei vonal Budapest-Kelenföld és Adonypusztaszabolcs állomások közötti részén, a Nagyvárad és Váradvelencze közötti rövid vonalszakaszon és a dálja—vinkovczei vonalon. A m. kir. államvasutak saját vonalain lebonyolítandó igen nagy forgalomhoz viszonyítva, rendkívül csekély a kétvágányú vonalak hosszúsága, aminek igazolására a következő adatokat említem fel : Mig a m. kir. államvasutakon, csupán a saját vonalakat véve figyelembe, az 1911. év végén a felsorolt két vágányu vonalak hosszúsága (1216*3 km) a saját vonalak pályahosszúságának (8103'3 km) 15%-át teszi ki, addig 1909. évben a két vagy több vágányu vonalak hosszúsága a pályahosszuságnak a porosz-hesseni államvasutakon már 42'4%-át, a bádeni államvasutakon 46'5Vát, a bajor államvasutakon 37'7%-át, a würtembergi államvasutakon 24'8Vát tette. Az emiitett idegen vasutakon tehát a kétvágányú pályák arányszáma jelentékenyen, illetőleg többszörösen nagyobb, mint a m. kir. államvasutakon, holott a