Állami költségvetés - 1912
Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1912. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
'226 Az 1911. évi költségvetési törvény és az 1908. évi XXXI. törvényczikk 1. és 3. §-ai révén 5,170.000 + 320.000 + 4,210.000 = 9,700.000 K volt az 1911. évben második vágányok épitésére fordítható, tehát 400.000 Kval több, mint a mi e helyen elöirányoztatik. A második vágányoknak részben már folyamatban lévő, részben még tervezés alatt álló építését az évről-évre emelkedő forgalom nagy arányai indokolják. Ott, ahol a naponként közlekedő vonatok száma, ha csak bizonyos időszakokban is, mindkét irányt véve, az 50 vonatot megközelíti, a második vágányok építésével késedelmeskedni nem szabad, mert különben a forgalom rendessége és biztossága szenved. A második vágányok kiépítése által a fővonalak teljesítőképessége nagy arányokban növekszik és vonalblock-berendezések mellett a vonatok száma a jelenleginek többszörösére hatványozható. Az állomások gyorsan kiürithetők, azok vágányzatai nem szorulnak oly nagy bővítésekre, mint az egyvágányú pályákon, ami bizonyos befektetés-megtakarítással jár, de nagy megtakarítást jelentenek a tehervonatok gyors továbbítása révén a kocsikihasználás körül elérhető előnyök. Rámutatok arra a körülményre, hogy az 1908. évben az osztrák államvasutakon a fővonalak 20 °/ 0-a, a bajor államvasutakon azok 56 %-a, a szász királyi államvasutakon 50 %-a, a porosz-hesseni államvasutakon 70 %-a, már két, illetőleg több vágánvu volt, mig a m. kir. államvasutak 6.925 kilométert tevő fővonalai közül csak 1.023 km volt kétvágányú pályával ellátva, ami pedig alig 15 %-nak felel meg. Az említett idegen államvasutakon a kétvágányú pályák arányszáma tehát jelentékenyen, illetőleg többszörösen nagyobb, mint a m. kir. államvasutakon, holott a kocsitengely kilométer teljesítmény vágánykilométerre vonatkoztatva a m. kir. államvasutakénál nemcsak hogy ebben az arányban nem nagyobb, hanem jóval kisebb. A vágánykilométereukénti kocsitengelykilométer teljesitmén) a szóban levő 1908. évhen ugyanis: az osztrák államvasutakon 205.000, a bajor „ • . . . 197.000, a szász „ 233.000, a porosz-hesseni államvasutakon 252.000, a magyar királyi államvasutakon pedig 261.000 volt; ez adatok szerint a teljesítmény az osztrák államvasutakon 27-3, a bajor „ 32, a szász „ 12, a porosz-hesseni „ 4 %-kal
