Állami költségvetés - 1912
Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1912. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
64 Ipari és kereskedelmi szakoktatás. Rendes kiadások. XIX. fejezet, 5 czim. 1911. évre megszavaztatott, 1912. évre előirányoztatik 2,554.530 K, 3,067.060 „ tehát 1912. évre több . . 512.530 Kval A költségvetések tárgyalása során állandóan megnyilatkozott az a kívánság, hogy az ipari és kereskedelmi szakoktatásnak kifejlesztése elsőrendű közgazdasági szükség. Ennek lehető kielégítésétől annál kevésbbé lehet elzárkózni, mert ha ezen kiválóan gyakorlati czélokat szolgáló intézmények korszerű müködhetéséhez az anyagi eszközök nem adatnak meg, az e téren megindult szép lendület visszafejlődésétől lehet tartani. Az iparüző nagy államok iparoktatási szervezetük kiépítésében áldozatot és fáradságot nem kiméinek, mert versenyképességük és ipari helyzetük alapfeltétele gyanánt az iparoktatást tekintik. Korunk legfontosabb kérdései közé tartoznak a gazdaságiak és ez megkívánja, hogy a legszélesebb rétegeknek tudatába kell bevinni a gazdaságilag termelő foglalkozások megbecsülését és az értéktermelő munkára való törekvést. Ez a nevelésben és tanításban bizonyos irányváltozást jelent. Az ipariskolák nagy fontossága abban rejlik, hogy a gyakorlati életpályák hivatott előkészítői és hogy az áldozatok, melyeket a nemzet ezen intézményekre fordit, nem mennek veszendőbe, bizonyítják azok a tapasztalatok, hogy itt a szegénysorsu ifjak ezrei nemcsak az elkallódástól óvatnak meg, hanem a nemzeti termelő foglalkozások számára értékes munkaerőkké neveltetnek Az eredmények, melyeket iparoktatásunk felmutathat — bármily nehéz viszonyok között érettek is el ezek — igen figyelemre méltók és mélyrehatók. A bennük rejlő nagy erőre következtetni lehet a nagyközönség bizalmából is, mely nemcsak abban nyilatkozik meg, hogy évről-évre nagyobb számban küldi tiait az ipariskolába, hanem az érdekeltségek részéről hozott jelentékeny áldozatokban is. Több nagyobb vidéki városunk, érezve ipariskola hiányát, igen jelentékenyköltségekkel járó épületek emelésével, példás áldozatkészséggel igyekeznek uj ipariskolák alapjait megteremteni, melyektől adott esetekben az állani sem vonhatja meg támogatását. Erre való tekintettel az életképesnek bizonyult iparoktatási intézmények fejlesztésére és egész iparoktatási szervezetünknek a tapasztalatok által kijelölt utón való fokozatos további kiépítésére a megfelelő fedezetről gondoskodtam. A sürgős szükségletek sorrendjét követve, ezúttal a meglévő intézmények befogadó képességének fokozása czéljából egyes iskolák bővitésére, különösen a budapesti felső ipariskola gépészeti szakosztályának bővítése és fém- vasipari szakosztályának korszerű fejlesztése végett a vegyészeti szakosztálynak a jelenlegi
