Állami költségvetés - 1912
Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. FÖLÜMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM 1912. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
55 nyújtani és az ezen alrovat alatt szereplő hitelösszegnek kizárólag az lesz a rendeltetése, hogy abból a községekben létesítendő vízvezetékeknek a kultúrmérnöki hivatalok által végzendő tervezésére és az ezen tervezések keretében a vizbeszerzés tekintetében végzendő előmunkálatokra legyenek segélyek nyújthatók. Rendkiviili kiadások. Átmeneti kiadások. VIII. fejezet, 13. czim. Az 1. és 2. rovat előirányzata változatlan. A 3-ik, ezúttal uj rovaton „A városi szennyvizekkel foganatosítandó öntözések támogatására" 100.000 Kt kérek. A városok csatornázása terén örvendetesen észlelhető fellendülés mellett különös fontossággal bir a csatornai szennyvizek kellő tisztításának kérdése, mert éppen a csatornázások által követett közegészségügyi czélból, a vízjogi törvény 24. §-ában foglalt tilalomnál -fogva, hatósági rendelkezésekkel is megakadályozandó lévén az, hogy a szennyvizek megfelelő tisztítás nélkül juthassanak az élő vízfolyásokba és azokat megfertőztessék: mindazok a városok, amelyek a csatornázás létesítéséhez fognak, azzal a feladattal állanak szemben, hogy a csatornák szennyvizeinek tisztítását kellő berendezések létesítésével megoldják. E szennyvizek tisztítása az ujabb időkig nagyobb kiterjedésben csakis öntözéssel kapcsolatos talaj szűréssel volt eszközölhető. Legújabban azonban, amiként azt az Angliában és Németországban levő példák mutatják, sikerült a csatornai szennyvizeknek u. n. biologiai eljárás szerint való kezelésében oly megoldást találni, amely a követelményeket aránylag kevés köllség árán teljesen kielégíti. Ezen eljárásban a csatornai szennyvizek földalatti állandó hőfokú medenGzékben hosszabb ideig — 12 — 24 — óráig visszatartatnak, amely idő alatt a keletkező nagymennyiségű baktériumok behatása alatt a szerves anyagok szervetlenekké, salétromosokká változnak át és e kezelés után mint már ártalmatlanokká váltak, minden veszély nélkül bocsáthatók be az élő vízfolyásokba. A csatornai szennyvizek tisztítására való ily berendezkedés által tehát a városok kellőképpen megfelelhetnek a csatornázási munkálatok létesítéséből folyólag reájuk háruló annak a kötelezettségnek, hogy a csatornai szennyvizeket ártalmatlanokká tegyék. A csatornai szennyvizeknek a biologiai eljárás szerint való kezelése azonban más tekintetben is jelentékeny előnyöket biztosit, nevezetesen azt, hogy az ily módon való kezelésben átalakult vizek öntözési czélokra sokkal alkalmasabbak, mint a közönséges szennyvizek, mert egyrészt a növényzet és talaj a salétromos és egyéb sókat az áthasonositásra, illetőleg absorbeálásra teljesen megfelelő alakban kapja, másrészt az átalakult szennyvizek a talajnak
