Állami költségvetés - 1911

Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. FÖLBMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM 1911. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

•272 Ütésére engedélyezett 15 millió Kból az alap tartozása és időközi kamatainak törlesztése után kereken 12 millió K áll a tárcza rendelkezésére. Miután azonban a pénzügyminister ur a szóban forgó javadalmazást egész összegében az alapba mindeddig nem utalta át, ennélfogva a kender- és lentermelés előmoz­dítására, a pinczeszövetkezetek, tejgazdasági és egyéb termelő és értékesítő szövetkezetek támogatására a fenti 12 millió Kból szánt összegeknek felhaszná­lása csak kis részben volt lehetséges. A szóban forgó ágazatokra fordított segélyek alábbi részletezésnél ez a körülmény ügyeimen kivül nem hagyható. m) A,3 1904. évi XIV. t.-cz. rendelkezéseihez képest az erdei rasutak építésére engedélyezett 3,150.000 K hitei terhére ez ideig kiépíttetett, felszerel­tetett és a kincstári erdőgazdasági szállítási üzemnek véglegesen átadatott: a) a Görgény folyó völgyében 40 km hosszú gőzüzemü erdei vasút: h) a fenyőházai erdögondnokság kerületében 20 km hosszú villamos üzemü erdei vasút; c) ugyanott 9 km hosszú ló-üzemü erdei vasút; (1) a Feketegaram folyó völgvében 11 km gőzümü erdei vasút: e) ugyanott egy csatlakozó vasúti vonal és állomás a zólyombrezó.— breznóbánya—tiszolczi h. é. v.-hoz Károlytelep—Kisgaram között. Ezen hitelösszeg terhére tehát ez ideig összesen 80 km erdei vasút és egy csatlakozó vasúti állomás lett kiépítve és a szükséges szállítási eszkö­zökkel felszerelve 2,862.658 K költséggel s e szerint az engedélyezett 3.150.000 K hitelből még 287.342 K áll rendelkezésre, mely hitelösszeg a feketegarami erdei vasútnál befejezett munkálatok költségeinek fedezésére, továbbá az erdei vasút fővonalának meghosszabbítására és folytatólagos felszerelésére lesz for­dítva. olyformán, hogy ezen hitelmaradványból mintegy 200.000 K kifizetése az 1911. évben fog esedékessé válni. Kender- és lentermelés. A kender és lentermelés érdekében az 1904. évi XIV. t.-cz. alapján megindított tárgyalásokból kifolyólag az 1909. évben két nagyobb gyár kapott kamatmentes államkölcsönt. Ezek közül a „Chinóráni lenkikészitögyár" részére 100.000 K a „Harkányi)évizi kender- és lengyár részvénytársaság? részére pedig 180.000 K kamatmentes államkölcsön kifizetése meg is történt. Az említetteken kivül még 3 kendergyárra, valamint több községi kender­áztatóra nézve a tárgyalások megindultak, azok befejezése azonban az 1910. évre maradt. Gabonaraktár szövetkezetek. Az 1904. évi XIV. törvényczikkel az országos közgazdasági alap gyarapítására engedélyezett összegből 2 millió korona a szövetkezeti gabona­raktárak létesítésére van szánva és hivatali elődöm az egész összeget egy az egész országra kiterjedő köztárházi hálózat létesítésére tervezte felhasználni.

Next

/
Thumbnails
Contents