Állami költségvetés - 1911

Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. FÖLBMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM 1911. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

1465 ján megillető személyi pótlékoknál 1.400 Kval, a lakpénzeknél a tényleges szükségletnek megfelelően 2.280 Kval és a volt országos gazdasági főfelügyelő személyéhez kötötten engedélyezett külön személyi pótlék czimén 2.000 Kval, aminek leszámításául marad az 1. alrovaton 20.710 K költség emelkedés. A 2. alrovat előirányzata változatlan, mig 3. „napidijak" alrovat alatt az előrelátható tényleges szükségletnek megfelelően 460 Kval csökken az előirányzat. A 4. „bérek" és 5. „ruhailletmények" alrovaton 3.780 K és 1-00 K uj kiadás felvételével a tényleges szolgálatban álló kisegítő munkaerőket megillető javadalmazás fedezetéről gondoskodtam. 2. rovat. Dologi kiadások. 1909. évre engedélyeztetett 4.399.876 K, 1911. évre előirányoztatik 5,814.876 „ 1911. évre tehát több . . 1,415.000 Kval. E költségtöbblet a következőképen áll elő. Az 1. „napidij és irodaátalányok, valamint útiköltségek" alrovaton előirányzott összeget 15.000 Kval kellett emelni, mert a tisztviselők létszámának növekedésével és a végrehajtott létszámrendezéssel kapcsolatosan e kiadások is természetszerűleg emelkednek. A 2. alrovaton a tenyészállatok állami közvetítéssel való terjesztésére egy millió koronával irányoztam többet elő. A közelmúlt évek kedvezőtlen takarmánytermelési eredményei folytán állatállományunk jelentékenyen megcsappant, ennek sürgős pótlása ugy általános közgazdasági, mint szorosan vett mezőgazdasági, köztáplálkozási és közegészségügyi érdekekből sürgősen szükséges. Különös tekintettel a sertés állományunkban megállapított jelentékeny csökkenésre, már 1910. évben is intézkedtem, hogy nőivarú tenyészállatok is osztassanak ki a felügyelők közvetítésével az erre szoruló kisgazdák között. Jövőre ez az akció a szarvasmarha tekintetében is szükségesnek mutatkozik. Végül 400.000 Kt az uj 9. rovaton vettem fel, hogy ennek segélyével városaink közélelmezési berendezéseinek létesítését, illetve javítását támogathassam. Az élelmi czikkek szertelen drágulása városi piaczainkon ugyanis nagyrészt e piaczok szervezetlenségének és berendezkedési hiányainak tulajdonítandó. Az előirányzott összegből azoknak a vidéki városoknak, amelyek maguk részéről hajlandók lesznek jelentékenyebb anyagi áldozatokkal és megfelelő szervezeti intézkedésekkel a cselekvés terére lépni, ha nagyobb költséggel járó épitkezézésekröl lesz szó, évi kamatsegélyt, más intézmények- tekintetében pedig egyszer s mindenkorra szóló támogatást kívánok nyújtani. E támogatással első sorban és legsürgősebben az állatvásárok olyan berendezését kívánom támogatni, hogy a fogyasztásra szánt állatok a tenyész és egyéb haszonállatoktól elkülönítve tartassanak s ekként az eladni és vásárolni szándékozók könnyen egymásra találjanak, továbbá olyan épületek és berendezések létesítését kívánom előmozdítani, amelyek a vidéki városokba