Állami költségvetés - 1907
Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS A MAGYAR KIR. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM 1907. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.
38 a 3. tételen „állattenyésztésből u 152.894 Kval több volt előirányozható, a mennyiben az állattenyésztés fejlesztése folytán több állat kerül eladásra. A 4. tételen „erdészet körében 1 1 2.192 Kval magasabb az előirányzat, minthogy az üzemtervek szerint kivágásra kerülő faültetvényekből ennyivel több értékű fa lesz eladható. Az 5. tételen „gazdasági mellékhaszonvételek után u 6.698 Kval több van előirányozva, a mennyiben a hizott állatok az eddiginél előnyösebb árban lesznek értékesíthetők. a 7. tételen „bérletekből" 10 861 Kval magasabb az előirányzat, a fogarasi vízimalmok bélbeadásából származó bevételeknek a 8. tételről ezen tételre történt átvezetése folytán. A 9. tételen „anyagok és szerek értékesítéséből" 3.170 Kval magasabb bevétel várható a kisorolás alá kerülő, hasznavehetetlenné vált tárgyak anyagértékére való tekintettel. A fentiekben felsorolt összesen 187.319 K bevételi többlettel szemben kevesebb van előirányozva: az 1. „földmivelés körében* czimü tételnél 24 354 Kval, mert az állattenyésztés fejlesztése folytán kevesebb termény kerül eladásra, mint az előző években, s az e tételen elmaradó bevételek helyett a 3. tételen az állattenyésztésnél emelkednek a bevételek. Ezen bevételi tételre nézve szerencsém van még a következőket előadni: az állami lótenvészintézetok 9. czim, 2. rovat, 3. alrovat, 5. tételén „a gazdaságtól átveendő termények stb. megtérítésére* előirányzott hitel 289.000 Kval emeltetett ugyan s hogy ennek daczára a birtokok kapcsolatos „földmivelés körében u cziniti tételén a bevétel nem emelkedik, ez annak tulajdonítandó, hogy a gazdaságok e tételen számolják el összes eladott terményeik után származó bevételeiket, s a ménesek nagyobb termény szükséglete daczára az eladó termények mennyisége nem növekedik s idegen vevőknek kevesebbet adhatnak el, másrészt a ménesek a ménesbirtokgazdaságokon kiviil más termelőktől is vásárolnak terményeket, s ezen szükségleteknek beszerzési ára is az emiitett tételen van előirányozva. A (i. „uradalmi jogok haszonvételéből" czimü tételen 2.480 Kval van kevesebb előirányozva a halászati jövedelmek csökkenése folytán. A 8. „iparágakból" czimü tételnél 1 18.832 Kval alacsonyabb az előirányzat, egyrészt a szeszárak nagyfokú csökkenése miatt, másrészt azért, mert a bábolnai burgonyaliszt-gyár által feldolgozandó burgonya értéke az 1906. évi költségvetéstől eltérőleg az 1. tételen van felvéve, és csak a burgonyának burgonyaliszt alakjában leendő értékesitése folytán származó haszon van e tételen beállítva; a fogarasi vízimalmok bérletéből származó bevételek pedig a 7-ik tételre vezettettek át. A 10., 11. és 12. tételeken 3.120 K, 5.316 K, illetve 1.422 Kval kevesebb a bevétel az utóbbi években elért tényleges eredmények figyelembe vételével.
