Állami költségvetés - 1906

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1906. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.

70 Rendes kiadások. XIX. fejezet, 7. czim. I. rovat. Személyi járandóságok. Az 1. alrovaton (fizetések, lakpénzek és pótlékok) 3,437.240 Kval emelkedik az 1906. évi szükséglet. Ebből 2,946.375 K esik az 1904. évi í. törvényczikk alapján az állami alkalmazottak részére engedélyezett személyi és lakpénzpótlékokra, 585.832 K a felvett személyzetszaporitásra, 62.226 K pedig lakpénztöbbletekre, minthogy a forgalom a magasabb lakbérosztályokba tartozó helyeken nagyobb mérvben emelkedvén, a személyzet megfelelően szaporítandó volt. Ezzel szemben azonban intercalare fejében az 1904. évig szokásban volt 2% helyett 3% vonatott le a rendszeres illetmények végösszegéből, minek következtében ezen alrovat hitele az előzőkhöz viszonyítva 157.193 K csökkenést mutat, úgy hogy végeredményben a többlet csak 3,437.240 Kt tesz ki. A rendszeresített személyzet létszámát 10.169 állásról 10.382 állásra vagyis összesen 213 állással emeltem, még pedig az igazgatási és műszaki személyzetnél 10 tanácsosi és 15 fogalmazói állással, a számvevőségi személyzetnél 4 számtanácsosi állással, végül a kezelési és pénztári személyzetnél 150 tiszti, 80 kezelőnői, 100 szolgai s 13 gépészi és szerelői, együttvéve tehát 372 állással; ezzel szemben azonban megszüntettem az igazgatási és műszaki személyzetnél 5 segédtitkári és 4 műszerészi, a kezelési és pénztári személyzetnél 150 gyakornoki, összesen 159 állást. Az igazgatási személyzetnek 20 munkaerővel, a számviteli személyzetnek pedig 4 munkaerővel való szaporitását azon munkatöbblet indokolja, a mely a forgalom emelkedésével, a hivatalok szaporításával s a távirda- és távbeszélőhálózat kiterjesztésével évről-évre fokozottabb mértékben emeli az adminisztratív és számviteli teendőket. Az uj munkaerőket pedig azért vettem itt fel részben a magasabb fizetési osztályokba, hogy az 1904. évi költségvetési előirányzat indokolásában foglaltak szerint a kerületi igazgatóságok ügybeosztásának uj szervezését befejezhessem; másfelől pedig hogy a kisebb és a magasabb állások közti számarány kedvezőbbé tétessék, a mi ezen személyzet évek óta tartó kedvezőtlen előmeneteli viszonyai közt már elkerülhetetlen szükséggé vált. A kezelési és szolgai személyzet szaporitását, miután két éven át változatlan létszámban maradt, a forgalom és ezzel a feldolgozandó anyag folytonos emelkedése miatt továbbra is elhalasztani nem lehet, és különösen a tisztek létszámát azért kellett — megfelelő számú gyakornoki állások megszüntetése mellett — 150 állással felemelni, mert azok a gyakornokok, kik még 1901-ben és 1902-ben