Állami költségvetés - 1905
Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1905. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1904. ÉVI XIV. TÖRVÉNYCZIKKEL ENGEDÉLYEZETT BERUHÁZÁSOKRÓL
57 A tandijaknál a nagyobb számú tandíjmentesség engedélyezése következtében 662 K csökkenés mutatkozik. Megjegyzendő, hogy az iparoktatási intézeteken tandíj átalában nincs; kivételt ez alól csupán a három felső ipariskola és az állami nőipariskola képez. Ugyancsak csökkenés, 980 K, van a fentartási költségekhez és az ösztöndijakhoz való hozzájárulások rovatán, melynél az eddigiekhez képest a csökkenés jóval nagyobb ugyan, de ujabb hozzájárulások biztosítása következtében végeredményében csak a kimutatott 980 K. Végül csökken a vegyesek rovata 360 Kval, a mi szintén a tényleges eredménynek felel meg. Ellenben emelkedik 38.840 Kval az ipari termékek értékesítése rovat, a mi jkövetkezménye a fentebb többször emiitett szakiskolai szervezet-változtatásnak, nevezetesen hogy a műhelyi gyakorlat tetemesen növeltetik. Ezekben indokolván a költségelőirányzat egyes tételeit, az ipariskolák tantervének megváltoztatása tárgyában tett intézkedésemet kivánom röviden ismertetni. Az 1904-1905. tanévvel az ipariskolákban az eddigi aránylag sok elméleti oktatás korlátozásával a műhelyi gyakorlatot terjesztettem ki olyképen, hogy minden egyes évfolyamban csökken az elméleti oktatás, az utolsó évfolyamban pedig heti 4 órai műhelyi rajz és 1 órai egészségtan kivételével — melyek elkerülhetetlenül szükségesek — a tanulók az egész napot, átlag 9 órai munkaidőt, kizárólag a műhelyben töltik, a hol ugy dolgoznak, mint a munkás az iparos műhelyében, teljesen megedződnek a munkában, keresetre dolgoznak, vagyis az utolsó évben háttérbe szorul az iskolai jelleg és a rendes ipari munka érvényesül. Ennek megfelelően az eddig csak két évfolyammal biró késmárki szövőipari iskolát és a három évfolyammal biró gölniczbányai vasipari szakiskolát egy-egy uj, kizárólag gyakorlati harmadik, illetve negyedik évfolyammal kellett kibővitenem. Lényeges változáson megy át az ungvári és székelyudvarhelyi agyagipari, valamint az újpesti faipari szakiskola is, melyek megszűnnek eddigi szervezetükben és jövőre kizárólag gyakorlati iparosoknak gyakorlati képzésével fognak foglalkozni. A fonó- és szövőipari oktatás terén azzal, hogy a késmárki szövőiskolát kibővitjük és a nagydisznódi fonó- és szövőiskolát újonnan szervezzük, nézetem szerint még nem tettünk eleget. Valamennyi iparág közül legfontosabb a textilipar, és ha ilyent teremteni akarunk, a textilipari oktatást kell megfelelően fejlesztenünk, mi végből az ország erre alkalmas vidékein még néhány textilipari szakiskola felállítását tartom szükségesnek. Ausztriának 35 szövőipari szakiskolája van és a szövőipari oktatásra Ausztria kereken egy millió koronát fordit évenként; Poroszországnak 16, Szászországnak 11, Bajorországnak és Würtembergnek 4—4 ív. 8