Állami költségvetés - 1905

Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLAS A M. KIRÁLYI FÖLDMIVEIiÉSÜGYI MINISTERIUM 1905. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

136 Ezzel szemben azonban egyrészt az elpusztult hegyi szőlők felujitása és másrészt az immúnis homokterületeknek szőlővel való beültetése évről-évre fokozottabb arányokban halad. E mellett azonban terjedőben van az az egyáltalán nem helyeselhető irányzat is, hogy évről-évre nagykiterjedésű szőlőültetvények létesíttetnek a sik vidékek kötött talajú területein is, jóllehet ily területeknek szőlővel való beültetése nemcsak nem részesül állami támogatásban, hanem ezekre a vidékekre az állami telepek szőlőmivelési anyagot (szőlővesszőt, szőlőoltványt, szőlőkarót) egyáltalán nem szolgáltatnak ki teljes árban sem s a gazdák a szőlőmivelésben szakszerű utmutatást és útbaigazítást sem kapnak. A felújított és ujan ültetett szőlők kiterjedése 246.952 kat. hold, vagyis a phylloxera által elpusztított mintegy 460.000 kat. hold területnek közel 54%-a már felújíttatott, illetőleg ujan ültetett szőlővel pótoltatott. A szőlőfelujitás alapját állandóan az amerikai alanyokon készült szőlőoltványok alkalmazása képezi s a leginkább használt és elterjedt amerikai szőlőfajta a Riparia Portalis. Száraz köves talajokban és melegebb fekvésekben jelentékenyebb mennyiségben alkalmaztatik még a Rupestris Monticola. A Vitis Solonis fajtát azonban csak nagyon kivételesen veszik igénybe. Ez okból el is rendeltem, hogy az állami vesszőszaporitó szőlőtelepek Vitis Solonis fajtájú ültetvényeinek nagyobb része Riparia Portalis ültetvényekké alakittassék át. Kivételesen s inkább csak kísérleti és tanulmányi czélokra alkalmaztatnak a keresztezés folytán előállított ujabb amerikai szőlőfajták és korcsok is. Figyelemre méltó arányokban terjed a szőlőknek az erre alkalmas talajokban hazai szőlőfajtákkal szénkénegezésre való ujraültetése is. A szénkénegfogyasztás 1903-ban 35.507 métermázsa volt. Ebből 22.574 métermázsát a zalatnai állami szénkéneggyár, 8.933 métermázsát a pozsonyi Dynamyt-Nobel gyár szállított, 4.000 métermázsát pedig külföldről kellett hozatni. Hogy a szénkénegnek a szőlősgazdák által való beszerzése távolabb eső vidékeken is megkönyittessék, 1903-ban 6 uj bizományi szénkénegraktár állíttatott fel, még pedig: Balassagyarmat, Martonvásár, Berethalom, Letkés, Piszke és Paks községekben. Ezekkel a bizományi szénkénegraktárak száma 57-ről 63-ra emelkedett, amellett a 3 állami raktár is fenmaradt. Ugyancsak a beszerzés és a szállítás megkönnyítése czéljából a szénkéneghordók állománya 4.500 uj szénkéneghordóval gyarapittatott. A szőlővessző és szőlőoltvány termelés ugy, mint az előző évben, 1903-ban is túlnyomó részben az államra hárult s mint alább részletesen kimutatni szerencsém lesz, az 1896: V. t.-cz. 1. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezés alapján kibővített és ujan létesített állami telepek, a melyek száma az 1903. év végével még változatlanul 46, kiterjedése pedig 1760 kat. hold volt, ebben a tekintetben