Állami költségvetés - 1904
Kereskedelemügyi ministerium - A törvényhatósági utalapokra vonatkozóadatok
57 költségekhez, természetszerűleg nem is fedezhetők a rendes kiadások keretében, hanem beruházási jellegüknek megfelelően ide veendők fel. Rendes bevételek. VII. fejezet, 4. czim. Az 1904. évre 217.135 Kát irányoztam elő, vagyis az 1903. évre megállapított 212.197 Klioz képest 4.938 Kval többet. Az előirányzott 217.135 K az egyes rovatok szerint következőképen alakul: „Tandijak" 4 8.640 K. „Ipari termékek értékesítése" 81.160 „ „Hozzájárulások a fentartási költségekhez és ösztöndijakhoz" . 83.328 „ „Alapítványok" 3.117 „ „Vegyesek" 890 „ A tandíj-bevételek előirányzata 100 Kval leszállittatott. Az ipari termékek értékesítésénél az emelkedés 5.010 K, mely az egyes intézetek magasabb évfolyamainak életbeléptetésével emelkedő műhelyi üzem következménye. A hozzájárulások a fentartáshoz és ösztöndijakhoz rovat 312 K csökkenést mutat, amit az érdekeltségi hozzájárulás csökkenése okoz. Ellenben emelkednek az alapítványok bevételei 850 Kval, melyre a kiadások vonatkozó tételénél utaltam. Végül csökken 510 Kval a „Vegyesek" rovata, mert a budapesti állami nőipariskola épületében eddig bérbeadott helyiségeket az intézet czéljaira kellett igénybe venni, minélfogva ez a bevételi forrás megszűnt. Ezekben megokolván a költségelőirányzat számszerű részét, szükségesnek tartom röviden és csak legfőbb vonásaiban jelezni azokat az irányelveket is, melyek szerint az ipari szakoktatást vezetni, illetőleg vezetését irányítani szándékozom. Teljes elismeréssel a hazai ipari szakoktatás által eddig elért eredmények iránt, azok elfogulatlan bírálatánál nem zárkózhatom el annak beismerése elől, hogy ha ipariskoláink követtek is eddig és követnek is gyakorlati irányt, sőt ebben messzebb mentek, mint a külföldi iparoktatás, ez a gyakorlati irány még mindig nem domborodik ki eléggé az iskolák szervezetében és eredményeiben. Még mindig több ezekben az iskolákban az elméleti és rajzbeli oktatás, mint amennyire az ipari életben működő ezen színvonalú ifjúságnak szüksége van, minek következménye azután az, hogy az iskolából kikerülő ifjúság nagy része inkább az irodai, mintsem a műhelyi alkalmazást keresi, másrészt a műhelyi életbe lépve, az első időben még IV. 8
