Állami költségvetés - 1902

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1902. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1897. ÉVI XXX. TÖRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL

52 Különösen fontos volna az illető kiviteli piaczokon hazai importőrök letelepítése, mert a mig itthon megfelelő exportőreink, az illető külföldi piaczainkon pedig importőreink nem lesznek, addig szilárd alapot kivitelünk nem fog nyerni. Ezt azonban elő kell készíteni, mit a hiteladomány felhasználásával meg akarok kezdeni, melyből épen ugy, mint az iparfejlesztés rovatánál emlitém, tanulmányi utazások és oly munkálatok költségei is fedezendők, melyek a rendes szolgálat keretében nem láthatók el, a mennyiben ideiglenes jellegűek és igy csak ideiglenes munkaerő alkalmazását igényelik. 5. rovat. Ipari és kereskedelmi ösztöndijak. Az 1901. évre engedélyezett 10.324 Kval szemben e rovaton 13.950 Kt, vagyis 3.626 Kval többet irányozok elő, ami egyrészt onnan származik, hogy az „Erzsébet királyné ösztöndijalap" tőke-álladéka emelkedvén, kamatjövedelme is nagyobb, másrészt a Pesti magyar kereskedelmi bank alapítványának kamatai is e rovat javára esnek ez évben, ugy hogy a jelzett összeggel több használható fel ösztöndijakra. 6. rovat. Munkásvédelmi ügyek. Ez teljesen uj rovat, bár az annak terhére eső kiadások legnagyobb része nem uj. Előirányoztam 74.000 Kt, melynek nagyobb része eddig is kiadás tárgyát képezte, fedeztetve az iparfejlesztési rovat terhére. Minthogy azonban igy a törvényhozás nem nyerhette a kívánatos tájékozást, de az sem helyes, hogy az iparfejlesztés czéljaira nyert szerény dotáczió szorosan oda nem tartozó kiadásokkal terheltessék meg; minthogy végül a szükségletek e téren is emelkednek, melyek elől el nem zárkózhatuuk, indokoltnak tartottam, e czimén külön rovatot felvenni. Az e rovatot terhelő legnagyobb tételt — 36.000K — a budapesti ipari munkaközvetítő hivatal teszi, mely nem egész két évi fennállása óta és működésével már is beigazolta, miszerint hézagot pótló intézmény, sőt beigazolta annak szükségét is, hogy a munkaközvetítés a vidéken és különösen a nagyobb munkás-létszámmal biró vidéki városokban is szerveztessék, mire ez évben szándékozom a kezdeményezést megtenni. Fontos szocziális kérdést oldunk meg ezzel, ha sikerül szerveznünk az egész országban, — az iparnak és munkásainak egyaránt teszünk vele igen becses szolgálatot. E rovaton szerepelnek az ipari munkások vasárnapi oktatására szervezett bizottság, a baleseteknél az első segélynyújtásra vonatkozó és egyéb ily czélu intéz-