Állami költségvetés - 1902
Földmivelésügyi ministerium - INDOKOLÁS M. KIRÁLYI FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM 1902. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.
43 Erre nézve van szerencsém előadni, hogy a Csepelsziget ármentesitésének kérdése már az 1880-as évek óta több izben felmerült, azonban tekintettel a nagyobb költségre, megoldáshoz nem juthatott. Az eredetileg készített tervek szerint ugyanis csak a töltés építésre kerekszámban 1,300.000 K irányoztatott elő, mely némi módosítások után 1,240.000 Kra apasztatott. Minthogy pedig a Csepelsziget ármentesitége Duna szabályozási érdekből is nem csekély fontosságú volt, amennyiben a promontori Dunaágból kitörő viznek a soroksári Dunaágba való jutását megakadályozandó, a mint az az 1897. évi költségvetés indokolásában előadatott az általános Duna szabályozás keretében, egy elkülönítő töltésnek 1,000.000 Kra előirányzott kiépítése terveztetett, a két érdek összeegyeztetése czéljából a szigeti területek birtokosainak kilátásba helyeztetett, hogy a mennyiben társulattá alakulnak és az építendő töltések gondozását átveszik, a megfelelő összeg nekik segélyképpen több évre felosztva folyósittatni fog. A Csepelszigeti árinentesitő társulat — a mint ezt az 1898. évi költségvetés indokolásában is előadtam, oly feltétel alatt, hogy a birtokosság holdankinti hozzájárulásának maximuma 14 Kban lett megállapítva — 1898. évben tényleg megalakult, működését azonban, miután a munkálatok vezetésére az érdekeltek kérelme folytán ministeri biztost küldtem ki, csak 1899. évben kezdte meg, és daczára annak, hogy 1897. évben 100.000 Kt, 1898-ban 320.000 Kt, 1899. évben 420.000 Kt és 1900. évben ismét 420.000 Kt irányoztam elő költségvetésileg ezen munkálatokra, a munkálatok közben főleg a kisajátítások körül felmerült nehézségek folytán 1900. év végéig mindössze csak 567.679 K 08 f használtatott fel. Az 1901. évi költségvetésben e czélra ismét 400.000 Kt vettem fel ugyan, minthogy azonban ennek felhasználásával a kilátásba helyezett állami segély kimerittetett volna és a társulat még az őt terhelő költség iránt szavatosságot nem vállalt, gondoskodtam, hogy'a társulati érdekeltek közgyűlésre összehivatván, a terhökre eső 420.000 Kt megszavazzák, továbbá, hogy Pest-Pilis-Solt-Kis-Kún vármegye is az útalap megvédése czimén 80.000 Kt elvállaljon. Egyúttal a még hátralévő munkálatok költségeiről adatokat kívántam be, melyek szerint az eredetileg 1,240.000 Kra előirányzott költségek, tetemesen többe fognak kerülni, minek oka eltekintve az érdekeltség által kölcsönképen megszavazott hozzájárulásnál előálló árfolyam veszteségtől és biztosítéktól, egyrészről oly munkálatok költségeiből áll elő, melyek mint, például az őrházak, távbeszélő berendezés, árvédelmi felszerelés, eredetileg elő sem irányoztattak, másrészről a tulmagas kisajátítási költségben és a terveknek a körülményekhez mérten szükséges módosításában keresendő. Mig ugyanis a tervezés alkalmával a homokos, terméketlen vizjárta területek holdankinti kisajátítási költsége 300 Kra irányoztatott elő, addig a kivitel alkalmával átlag ezen költség kétszerese, sőt helyenkint ennél is több fizetendő, mert időközben ezen területnek egy része szőlőtelepitésre használtatott föl. 6*
