Állami költségvetés - 1900

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A M, KIR. KERESKEDELEMÜGYI MINISTERIUM 1000. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS JELENTÉS AZ 1897. ÉVI XXX. TŰRVÉNYCZIKK ALAPJÁN ESZKÖZÖLT BERUHÁZÁSOKRÓL

53 Ezenkívül a műhelyeket vezető és ezekkel nagyobb elfoglaltsággal biró tanárok szolgálata is szabályozást nyer ezen az alrovaton, a mennyiben ezek jövőben nem a köteles heti előadási órák csökkentésével kárpótoltatnak — mint eddig — hanem a műhelyvezetésért mérsékelt külön díjazásban fognak részesülni, a mi az oktatás érdekében czélszerübb és e mellett pénzügyi szempontból is előnyösei) b lesz. Végül emelkedik a személyi járandóságok utolsó alrovata, jutalmak és segélyek 2.000 koronával, mely igy is csak 8.000 korona lesz, ugy, hogy átlag mindössze csupán 30 korona jut a személyzet egy-egy tagjára. Áttérve mármost a dologi kiadásokra, jóllehet annak egyes alrovatai szerény emelkedést mutatnak, végeredményében ezen rovaton 29.094 korona csökkenés mutatkozik. A dologi kiadások 487.612 korona előirányzata a következőkép oszlik meg: házbérekre, kincstári épületekre és hivatali helyiségekre . . . 72.118 K felszerelés és berendezésre 113.354 „ ügyviteli költségekre 83.540,, gyakorlati oktatás költségeire . . 63.100 „ ösztöndíjakra és növendékek ellátására 95.154 „ tanár-,és művezető-képzésre 40.000 „ uti költségekre és napidíjakra 6.000 „ vegyes kiadásokra 14.346,, A házbérekre, kincstári épületekre és hivatali helyiségekre alrovaton 2.508 korona emelkedés mutatkozik. Az emelkedést részben az aradi szakiskola műhelyének kibővítése idézi elő, melynek fejében a város az uj épületszárny törlesztéséig évi 1.200 korona bért kap, részben az újpesti szakiskola nagyobb helyisége, melyért magasabb lakbér fizetendő, részben pedig a kincstári épületek jókarban tartása. Az emelkedés jóval nagyobb összegre rúgna, ha egyes iskoláknál viszont — uj épületek emelése következtében — csökkenések nem mutatkoznának, melyek az emelkedések apasztására fordíttattak. Ezt az alrovatot általában magam is igen magasnak tartom, mely mindaddig nem lesz apasztható, míg minden iskola megfelelő saját épülettel nem fog birni, a mi az oktatás szempontjából nagyon fontos, de pénzügyileg is előnyös, mert az, hogy a kincstár pl. Budapesten a felső épitőés órásipariskolákért évenként 42.000 korona házbért fizessen akkor, midőn az ennek megfelelő tőkeért a maga czéljaira minden tekintetben alkalmas saját épületeket emelhetne, nem lehet indokolt s pedig annyival kevésbbé, mert az utóbb emiitett iskola terhei e czimen a fokozatos kifejlesztéssel még emelkedni fognak. A felszerelés és berendezés alrovat 46.220 koronával csökken; egyrészt, mert az iskolák nagyobb részének berendezése most már annyira teljes, hogy csak évről-évre való kisebb kiegészítésekre és pótlásokra szorul, uj iskolák pedig most alig vannak; másrészt mert a nagyobb befektetésekre a beruházási hitelt szándéko-