Állami költségvetés - 1900
Vallás- és közoktatásügyi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR.VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISTERIUM 1900. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.
71 egy-egy esztendeig rajzolgatnak és aztán többé nem láthatók. Elméleti képzés ezeken a tanfolyamokon nincs is, és elhibázott dolog tanonczokat és segédeket tanitás dolgában össze fogni. A tanoncz-oktatás nem tovább-képzés, és az különben is inkább az ipartestületek feladata, mint az államé. Ezek a körülmények inditottak arra, hogy az intézet uj szervezeti szabályzatában, és a költségvetési előirányzatban egy rendszeres esti tanfolyamnak a szervezéséről gondoskodjam. E tanfolyamon a tanítást az intézet tanárai fogják ellátni, s • azért a feltüntetett kiadási többlet okai között legnagyobb része e tanfolyam szükségleteinek van. A feltüntetett többletből személyi kiadásokra esik 5.850 korona, -— dologi szükségletekre pedig 9.848 korona. A személyi kiadások részletezéseképen megemlítem, hogy a törvény intenciónak megfelelően egy tanárt a 3.200 korona fizetésből a 3.600 korona fizetésbe, kettőt pedig a 2.800 koronás fizetésből a 3.200 koronás fizetésbe soroztam, két tanárnak pedig uj ötödéves korpótlék fejében 200—200 koronát irányoztam elő. Gondoskodnom kellett egy Írnoki állás rendszeresítéséről is, mert e nagy intézetnél ma már az igazgatónak egy megbízható és esküt tett tisztviselő nélkül lehetetlen az ügyeket tovább vinnie. Az igazgató illetményeinek emelését a mintarajziskola tételeinek során indokoltam. A tanulók segélyezésére és pályázatok költségeire a mult évinél 3.600 koronával többet irányoztam elő; ebből 640 korona esik pályázatok jutalmazására, 2.560 korona pedig ösztöndijakra. Az uj szervezeti szabályzat szerint a tanulók működésének megítélése leginkább a közöttük kiirt pályázatok alapján fog történni. Ilyen pályázati eljárást követ a minősítéseknél az egész franczia képző- és iparművészeti oktatás, és mert a magyar ifjú vetélkedési hajlama ezzel a módszerrel fölötte megegyezik, a franczia oktatási módszerből szerencsés eredménynyel kölcsönözhető át az iskolai pályázatok szokása. Hogy pedig a pályázatok erkölcsi sikere mellett a tanulóknak némi anyagi elismerés is legyen nyújtható, kisebb dijakra összesen 640 koronát veszek számításba. De gondoskodnom kell az intézet nagyrészt igen szegénysorsu növendékeinek rendszeres segélyezéséről is, és mert az eddigi fedezet erre épenséggel nem elegendő, a tételnek legminimálisabban számított felemelésétől többé el nem tekinthettem. A tapasztalás bizonyítja, hogy 200 — 300 korona a legtöbb esetben teljesen erre szorult szegény tanulónak nem elég; egy-két évig nyomorog vele, és végre sem birván nyomorával tovább küzdeni, tanulmányait abba hagyja és a mindennapi kenyér megszerzése után siet. Legalább 400—500 korona segélyt kell tehát nyújtanom a legszegényebbeknek, de ezt az eddigi fedezet mellett nem tehettem.
