Állami költségvetés - 1899

Honvédelmi ministerium - INDOKOLÁS A M. KIR. HONVÉDELMI MINISTERIUM 1899. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

5 tárgyalására kiküldött országos bizottság a cs. és kir. közös hadíigymiiiister úr által az 1899. cvi költségvetésben ez iránt tett előterjesztést elfogadván, a megelőző pontban idézett törvényes határozványokra való tekintettel ezen illeték-feljavitásban a m. kir. honvédség legénysége is részesítendő. 7. Az évi pótló-jutaléknak az eddig megszabott rövid tartamú két sorványban való idomítása a szolgálatra nézve nagy hátrányokkal járt, mert a pótlovak a pótló sorványok rövid tartama alatt vagy nem voltak egészen kiidomithatók, vagy ptdig gyors idomítás czéljából megerőltetett munkára szoríttattak. Ennek következtében sok ló visszamaradt fejlődésében, sőt idő előtt hadi szolgálatra alkalmatlanná vált; továbbá, miután a lovak az 1-ső pótló sorvány lejárta után azonnal a vállalkozóknak voltak kiadandók, zárt gyakorlatban nem is voltak mind begyakorolhatok. Ezen hátrányok elhárítása és a pótlovak intenzivebb idomítása czéljából a kiképzési, illetőleg az idomitási időszakokat meg kellett változtatnom, illetve akként beosztanom, hogy beilleszthetők legyenek a fennálló keretrendszerbe s a fennebbi hiányok is megszűnjenek. Az életbeléptetett ujabb rendszer megszünteti az eddigi hátrányokat, a mennyiben az egyik rövidebb pótló sorvány lovai nem adatnak ki vállalkozóknak, hanem a keretnél, tehát tényleges szolgálatban maradnak vissza, a 2-ik sorvány pedig az eddiginél hosszabb ideig tartván, vállalkozóknak csak is teljesen kiidomitott lovak adatnak ki, melyek legalább 8 hónapig, illetőleg 1 évig lovagoltattak. Ez által a szolgálat érdeke előmozdittatik, a huszár csapatok harczképes sége pedig fokozódik. 8. A előirányzott többletek közt jelentékeny tételt képez a „Nyugdijak" cziménél mutatkozó 65.400 frtnyi emelkedés is, melynek felvételét a szerzett tapasztalatok nyomán a költségvetési javadalmazás túllépésének lehető elkerülése végett nem mellőzhettem. 9. A m. kir. csendőrfelügyelőségi intézménynek 1886. évben történt életbeléptetése óta a csendőrfelügyelőségi teendőket és a ministeriumban a csendőrségi ügyek intézésére hivatott ügyosztály vezetői teendőit egy és ugyanazon egyén végezte; már pedig egyes ember a kétrendbeli kötelmeknek úgy megfelelni, a mint azt a szolgálat érdeke megkívánja, azon oknál fogva sem képes, mert az osztályvezetés az illetőnek állandó helyben tartózkodását, — mig a felügyelői ténykedés a folytonos, csak igen rövid megszakítást tűrő utazást igényli. Az ügyosztály vezetése és a felügyelőnek teendői pedig egyaránt fontosak, s a csendőrség mai fejlődöttségénél fogva már egyenként is oly terjedelmes és egymástól eltérő két ügykört képeznek, hogy azok mindegyikének megfelelő ellátása külön-külön egy embernek teljes munkaképességét nagyon is igénybe veszi. A felügyelő ugyanis, ha az osztályvezetés felelőssége is őt terheli, az év folyamán nem lehet annyi ideig távol, hogy az alatt csak 3 csendőr-kerületnek megszemlélését is elvégezhetné, ha csak az