Állami költségvetés - 1898

Kereskedelemügyi ministerium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERIUM 1898. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

84 csökkenés várható, melynek a megejtett hozzávetőleges számitások alapján előrelát­ható mérvére nézve utalok a kikötői illetékekről szóló törvényjavaslathoz annak idején beterjesztett indokolásban előadottakra. Megjegyzem azonban, hogy ezen eredmény még kedvezőtlenebbnek mutat­kozik, ha tekintetbe vétetik, hogy az eddig a m. kir. tengerészeti hatóság kezelése alatt álló tárházakra vonatkozó költségvetési tételek ugy a „ Kiadás "-ban mint a „Bevétel"-ben ezen czim alatt már nem szerepelnek. A végből ugyanis, hogy a fiumei tárházak intenzivebb kihasználása és egy­öntetűbb kezelése lehetővé váljék, a fiumei tárházi ügy oly alapon való rendezését határoztam el, hogy az összes fiumei tárházak, melyeknek egy része eddig a m. kir. tengerészeti hatóság, más része pedig a m. kir. államvasutak felügyelete alá tartoztak, az 1898. évtől kezdve egységes kezelésbe menjenek át. Ezen szándék által vezérelve, a kikötői tárházakra vonatkozó hitelösszegeket a „Tengeri hajózás" czimnél elejtettem és azokat a m. kir. államvasutak költség­előirányzatába áliitottam be. Kiadás. 1. Tengerészeti igazgatás. Az „1. Személyi járandóságok" alatt az 1897. évre megszavazott 115.918 forintnyi hitellel szemben az 1898. évre 119.996 frtot, vagyis 4.078 frttal többet irányoztam elő. Ezen többletből, mely 62 frt intercalare betudásával 4.140 frtra emelkedik, 2.600 forint az 1893. évi IV. törvényczikk végrehajtása folytán a fizetési foko­zatok kiegyenlitéséből eredő költségekre esik. A tulajdonképeni többkiadás ennélfogva 1.540 frtot tesz. Mielőtt ezen többkiadást indokolnám, mindenek előtt megjegyzem, hogy a „Személyi járandóságok" rovatának részletezésénél a végből, hogy az ugyanazon szolgálati ághoz tartozó állások együtt legyenek feltüntetve, azon alaki módositást foganatosítottam, hogy a főgépészeket, kik eddig a mérnökök után voltak besorozva, a révbiztosok után, közvetlenül a gépészek előtt vettem föl. Azon felül tekintettel arra, hogy az 1893. évi IV. törvényczikk csak al­tiszteket és szolgákat ismer, azon további alaki módositást foganatosítottam, hogy az altisztekhez tartozó egyéneket (kirendeltségi vezető, kalauzfőnök, kormányos, pallér, fütő, révőr, fénytoronyőr) és a szolgákhoz tartozó egyéneket, (révkalauz, tengerész) kik eddig alkalmaztatásuk minőségéhez képest külön-külön voltak a költ­ségvetésbe fölvéve, egy-egy csoportban („altisztek", „szolgák") foglaltam össze. A kiadásoknál mutatkozó, fentemiitett 1.540 frtnyi többlet indokolásául legyen szabad az alábbiakat előadni.

Next

/
Thumbnails
Contents