Állami költségvetés - 1897

Kereskedelemügyi ministerium - JELENTÉS A KERESKEDELEMÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISTERIUM 1897. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ.

216 kának azon kisebb ágazatai is, a melyek ez idő szerint az egyes ministeriumokban vagy a ministeriumok alá tartozó különböző hatóságoknál és intézeteknél miveltetnek — a mennyiben a közigazgatási érdekek egyes adatgyűjtéseknek az illető ügyágaknál való meghagyását mellőzhetlenül nem követelik — az orsz. m. kir. statisztikai hivatalnál összpontosittassanak. Ily nagyszabású és az összes ministeriumokat érdeklő ujitásnak keresztülvitele azonban, ámbár az megfelel az 1874: XXV. t-cz. már idézett 2. §-ában foglalt követelménynek, alapos előkészítést s minden egyes részletnél beható megfontolást igényel, egyrészt abból a szempontból, hogy a statisztikai adatgyűjtéseknek netaláni hézagai és hiányai az átvétel alkalmával kipótoltassanak és megjavíttassanak, másrészt pedig abból a szempontból is, hogy az egyes ministeriumok által a különböző adatgyűjtéseiknél szemelőtt tartott közigazgatási érdekek a központosítás által ne csorbittassanak, sőt inkább előmozdittassanak. E tekintetben tehát, miután a központosításnak helyes módon való keresztülvitele nagy körültekintést igényel, az 1897. évre a kérdésnek csak tüzetes tanulmányoztatását szándékozom a statisztikai hivatal munka programjába felvenni. Maga a központosítás pedig az illető szakminister urak hozzájárulásával — a leggondosabb előmunkálatok és vegyes bizottsági tárgyalások alapján — csak az 1897. év végén vagy az 1898. év elején s esetleg nem is egyszerre, hanem csak fokozatosan lesz tényleg foganatosítható. A statisztikának a vázolt értelemben való központosításával az országos m. kir. statisztikai hivatal végre abba a helyzetbe fog jutni, hogy közleményeiben az ország közállapotainak lehetőleg teljes képét nyújthatja, nevezetesen a Magyar Statisztikai Évkönyvben, a melynek szerkesztésénél a statisztikai hivatal már a legutóbbi évfolyamokban is minél nagyobb teljességre törekedett, az összes állami és társadalmi viszonyokat felölelheti, a melyeknek ismerete a közérdek szempontjából jelentőséggel birhat. A Statisztikai Évkönyvnek tökéletesitése és tartalmi körének az összes közérdekű viszonyokra való kiterjesztése — közállapotainknak hű és elfogulatlan megvilágítása s az ország valódi érdekeinek minél alaposabb megismerése szempontjából — első sorban az állami törvényhozás s a kormányzat és közigazgatás érdekében szükséges, de egyúttal a statisztika iránti érdeklődésnek, a statisztikai érzéknek minél szélesebb körökben való elterjedése szempontjából is kívánatos és hasznos. Ebből a szempontból az 1897. évre még egy fontos újítást tervezek, a statisztikai havi közlemények életbeléptetését, a melyekben a statisztikai hivatal mindazon adatgyűjtéseknek főbb eredményeit, a melyeknek ismerete havonkint is érdekli a közigazgatás egyes szerveit, a szakköröket vagy a nagy közönséget, havonkint fogja közrebocsátani. E közlemények lehetőleg gyakorlatias szempontok szerint szerkesztve, havonkint mintegy 15—20 ivnyi terjedelembe«, az áruforgalmi eredményeken kivül, a melyek ez időszerint külön közleményekben közöltetnek,